Megvadult paripaként ficánkolt, rúgkapált a szél, ahogyan megpróbáltam a kitörő éjjeli vihar közepette bezárni az ablakot. A szél nekirohant, és tolta vissza, közben olyan süvöltés, recsegés-ropogás hallatszott kintről, amilyet még életemben nem hallottam. Az eső is egyre sűrűbben zuhogott, és hamarosan hallani lehetett a jég kopogását is. A vihar hamarosan elült, és furcsa zaj töltötte be az utcát az éjszaka közepén: a romeltakarítás hangjai. Kidőlt fák ráncigálása, cserépdarabok söprésének zaja, leszakadt nehéz előtetők vonszolása hallatszott. „Ilyen még nem történt!” „Ítéletidő.” „Hihetetlen, hogy pont itt, pedig nem is gondoltam volna.” „Vajon mi jön még?” Rengeteg hasonló kérdés és kijelentés hangzott el a szomszédok közötti beszélgetésekben. Belőlünk mit vált ki, amikor látjuk a teremtett világ sóvárgását, amikor megtapasztaljuk a beteljesedő jeleket?

Jézus nagy beszéde az utolsó időkről Máté evangéliuma 24-25. fejezetében több példázattal zárul, melyek mind arról szólnak, hogy mit jelent Jézust várni, és készen lenni. Két közös vonás van bennük: az ítélet és a cselekedetek! Íme a felmentő ítélet a jó tettek alapján: „Gyertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek azt az országot, amely számotokra készíttetett a világ teremtésétől fogva. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok engem, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.” (Mt 25,34-36)

Jézus a tettek embere volt! Úgy hívta el az embereket, hogy tettekre sarkallt: „Jöjj, és kövess engem!” Jézus bennünket is cselekvésre hívott el! A Biblia nem a „ki nem nyilatkoztatott titkok” könyve! A Biblia a kinyilatkoztatott Igazság könyve, amit meg lehet élni a mindennapokban! Miért akarja Isten, hogy cselekedjünk? Ennek nagyon egyszerű az oka: Jézus a tetteink alapján ítél, amikor visszajön. Ezért olvassuk a Jelenések könyvében: „Láttam a halottakat, nagyokat és kicsinyeket a trón előtt állni, és könyvek nyittattak ki, majd egy másik könyv nyittatott ki, amely az élet könyve; és a halottak a könyvekbe írottak alapján ítéltettek meg, cselekedeteik szerint.” (Jel 20,12) A hit elválaszthatatlan a cselekedetektől! „Így a hit is, ha nincsenek cselekedetei, halott önmagában.” (Jak 2,17) A Jézussal megélt kapcsolat a hit, a Jézusban és Jézussal megélt élet a hit cselekedetei. A hitem a motor, ami nélkül semmi sem mozdulhat meg; a hit erőt ad, hogy leküzdjem a legnagyobb kihívást is. A tetteim pedig a kerék, ami az utat éri, ami előbbre visz, ami valósággá váltja a hitemet. A hitem az, ami üdvözít, de a tetteim azok, amik bizonyítják a hitemet! „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az sok gyümölcsöt terem, mert nélkülem semmit sem cselekedhettek.” (Jn 15,5)

Az ősz hagyományosan az evangelizációs időszak kezdete, amikor a nyaralásból hazatérve megfogalmazódnak a gyülekezetek missziós tervei, újraindulnak a bibliakörök és egyéb rendezvények. Ezt az őszt azonban egyéb terhek is nehezítik, mert egyénileg és közösségileg is megszenvedtük a COVID elhúzódó időszakát. Olyan tünetek jelentek meg, mint a fotel-kereszténység és a klaviatúra viadalok. Ha őszintén tükörbe nézünk, akkor szemlesütve kell megvalljuk, hogy főleg az internetes felületeken sokszor átvette a hittel teljes jócselekedetek és jó szó helyét a sárdobálás, a meddő viták és a szégyenteljes megnyilvánulások, amikkel nemcsak hittestvéreinket botránkoztatták meg, de szégyent hoztak Isten ügyére is. Pedig Isten Igéje egyértelmű útmutatást ad: „Mert aki szereti az életet, és szeretne jó napokat látni, tartóztassa meg a nyelvét a gonosztól, és ajka ne szóljon álnokságot; forduljon el a gonosztól, és cselekedjék jót; keresse a békességet és kövesse azt.” (1Pt 3,10-11) Válaszoljuk meg őszintén önmagunknak: milyen hit rajzolódik ki a tetteimből?

Egyszerű krisztusvárónak lenni! Egyszerű kereszténynek lenni! Élni kell a hitet! Nem fogadhatjuk el sem a minőség hiányát, sem a tétlenséget saját lelki életünkben, vagy gyülekezetünk közösségi életében! Cselekedjünk! Tegyük a jót, éljük meg azt a keresztény életet, amire elhívott bennünket a megváltó Jézus Krisztus! Éljük meg a hitünket a gyakorlatban! Minden próféciamagyarázatra jusson egy vigasztalás! Minden bibliaórára jusson egy szeretetmunka! Minden kritikára jusson öt szeretetteljes bátorítás! Jézus tettekre hív bennünket! Tettekre, amik alapján egyértelmű a világegyetem minden teremtett lénye számára, hogy Isten népe és Jézus követői vagyunk!

Csizmadia Róbert
egyházterületi elnök