2022. december 1-jén éjszaka, két utánfutós, dobozos autó indult el három és fél tonnás segélyszállítmánnyal Magyarországról Kijevbe. A magyar testvérek által adományozott, összességében mintegy 13 millió forint értékű szállítmány egy részét (11 darab aggregátort) napokkal ezt megelőzően szállították le Kijevbe, Herszonba és Kárpátaljára. A szállítmány további részét az Ukrán Unió központi gyülekezetében adtuk át istentisztelet keretében. Sem az ének-zenei szolgálatokat, sem az igehirdetést nem tudta megzavarni az áramszünet és a fűtetlen imaház.

Leírhatatlan légkör jellemezte a szombatot. Nem örömnek nevezném, ami kiült az arcokra, inkább egyfajta béke. Abban a két órában az emberek engedélyeztek maguknak egy kis normalitást az őrületben, egy kis szünetet a rettegésben. Talán így helyes leírni a benyomásainkat. Ahogy elmondták a testvérek, nem volt ilyen ünnepélyük, amióta kitört a háború. A háború, amiről mindenkinek van véleménye, s amire meggyőződésem, hogy csak egy releváns válasz létezik: segíteni. (Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik. Példabeszédek 17,17)

Milyen érzés volt úgy szolgálni, hogy bármikor történhet valami tragédia? Érdekesen működünk. Távolról minden olyan ijesztő és félelmetes. Ha azonban közelebb lépsz a valósághoz, akkor szinte megfeledkezel magadról és csak embereket látsz, akik szükségben vannak. Nagy szükségben. Az áramhiány miatt lift nélküli panelházakban, nulla fok körüli lakásokban, a magas élelmiszerárak mellett, sokszor bevétel nélkül tengetik életüket a férfiak nélküli családok, és a Magyar Unió egyetlen külföldi adventista szervezetként, személyes jelenléttel áll a testvérek mellett a bajban.

Amikor megkérdeztem a lelkészeket, hogy bírják lelkileg ezt a nyomást, elgyötörten azt mondták, jó lenne már pihenni egy kicsit. Értettem is meg nem is. Megmagyarázták. Szinte minden héten van 30-40 keresztség. Mivel az imaházban nincs víz, a testvérek otthonról, palackokban hozzák a vizet, hogy megteljen a keresztelőmedence.

Átéltünk dermesztő hideget, légiriadót, áramszünetet (ritkán volt áram), kb. 2400 km zötykölődést, de hálát adok Istennek, hogy részese lehettem ennek a csodának. Látni Őt visszatükröződni az emberek szemében, az felbecsülhetetlen ajándék, az Ő vigasztalását vinni a szenvedőknek kiváltság.

Azzal a fájó tudattal hagytuk ott testvéreinket, hogy ha a felhők elvonulnak, újra jönnek a rakéták. Isten oltalmazza szeretett testvéreinket!

A projektben résztvevő személyek és szervezetek:

Apa László, Bede Cristina, Ifj. Bede László, Bíró Róbert, Farkas Gyöngyi, Kalocsai Tamás, Levi Tobias, Pircsák Albert,
Sallai András, Fejes Zoltán.

ADRA Hungary, Dunamelléki Egyházterület, Magyar Unió.

A szombati szolgálat felvétele: https://youtu.be/Aest8Js-gms

További képek és videós beszámolók a DET Facebook oldalán: https://www.facebook.com/hnadet

Videóriport a DET Hírháló YouTube csatornáján: https://youtu.be/osDNbaZ9H2w

Kalocsai Tamás
DET elnök