„Mint egy falat kenyér”
Kép: Ai által generált kép
„Aki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk. Aki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, amint ő járt.” (1Ján 2,5-6)
Ahogy olvastam János első levelét, megérintettek ezek az igék. Hogyan járt az Úr Jézus? A parancsolatok benne szeretetté teljesedtek ki.
Jó, ha szeret minket valaki. Különleges, ha elfogad minket. Ha valaki bennünket elfogad, annak megérezzük a kisugárzását. Amikor függetlenül attól, amit birtoklunk, valaki a személyünket értékeli nagyra, sőt egyenesen befogad minket, az nem marad hatástalan. Abból nagy eséllyel vagy szerelem vagy örökké tartó barátság alakul ki.
„Jézus a menny felgyülemlett szeretetével érkezett a Földre” – olvashatjuk Ellen White Jézus élete című könyvében. Mennyei szeretetet hozott közénk. Annak a hazának a lelkületét, ahol a lakosok minden gondolata a többiek támogatásáról, megerősítéséről szól, ahol olyan bizalom van, ami évezredek óta töretlenül növekszik, és ettől olyan boldogok, hogy örökké élnek.
Ez a befogadás nekünk is táplálékunk. „Úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér” – írta József Attila.
A Messiás hétköznapi emberként élt, ennek ellenére senkihez sem hasonlítható fény áradt belőle. Annak a fénye, aki mindenkire úgy tud tekinteni, mint ahogy többségünk tekint a kisgyerekekre, akiknek feltétlenül elismerjük az élethez és boldogsághoz való jogát, mivel ártatlanok. Jézus bűnösségünk ellenére látja bennünk az ártatlan kisgyereket, bárkik vagyunk is.
János a Boanerges vagyis a mennydörgés fia, kezdetben nem hasonlított Jézusra. De ahogy figyelmét egyre jobban lekötötte az Úr jelleme, úgy formálódott át annak mintájára. Önkéntelenül is róla gondolkodott, az Ő hangja csengett a fülében. Mivel egyre jobban vonzotta Krisztus lénye, egyre többször eszébe jutott az a magától értetődő egyszerűség és természetesség, ahogy akár problémamegoldásai által is megnyilatkozott Benne az élet és a Lélek. Jézus nem bonyolította túl a dolgokat és nem bonyolódott bele a világiak hiábavaló harcaiba. Képes volt minden helyzetben meglátni az emberek a legfontosabb szükségletét és betölteni azt. „Ő benne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága.” (János 1,4)
Amikor János a maga, emberekkel kapcsolatos kihívásaira gondolt, sok minden kivitelezhetetlenül nehéznek és fárasztónak tűnt. Azonban, ha arra tekintett, hogy Jézus megküzdött azokkal a nehézségekkel, amikkel ő szembekerül, illetve, hogy az Úr itt járt, és azóta is vele jár, akkor ezt írta: „Aki őbenne marad, annak úgy kell járnia amint Ő járt.”
János mindjárt más fényben látta az élete küzdelmeit, mivel valósággal teljessé lett benne a Megváltó iránti szeretet. Megnyugodott és felszabadult abban az ígéretben, hogy Jézus életét élheti, és egyenesen Jézus szeretete jelenik meg benne, ahogy bennünk is, hiszen, ha megparancsolta, hogy úgy járjunk, ahogy Ő járt, akkor Lelke által ezt meg is valósítja. Ha őbenne maradunk…
Fürj György
a szombathelyi körzet lelkésze
