“Ti vagytok a föld sója!”

Ezekkel a szavakkal kezdődött 2015. február 28-án Pécsen a három napos Önkéntes Evangélizátor képzés. Égetett a vágy, hogy azt címet adjam, ami már megszokott és talán elvárható; Ilyen még nem volt Pécsett! Valóban nem volt és nagy örömömre a DET vezetés felajánlotta, hogy a pécsi gyülekezetünk adhatta a helyszínt ennek a csodálatos programnak.

Minden évben nagy hatással van rám ez a képzés, mindig sokat jelentett és intenzív startként éltem meg. Ez az alkalom valahogy más volt! Több volt! Sokkal többet adott, mint az eddigiek. Amikor erről gondolkodtam, megértettem, hogy mitől volt ez más. Előző években a képzés hatására mindíg úgy éreztem, hogy most el kell indulni, de most, mivel mi, a Pécsi gyülekezet az idei évre célul tűztük ki, hogy elindulunk a Nagyvárosi Evangélizáció útján, ennek érdekében már elindítottunk programokat, így nem egy “start”-ot jelentett számunkra ez a hétvége, hanem egy határozott útbaigazítást, segítséget, bátorítást és nagyon sok tanácsot arra, hogy hogyan tovább. Megerősítést arra, hogy emberek várnak ránk, akiknek szükségük van a segítségünkre, de abban is, hogy nekem, nekünk is arra, hogy dolgozzunk. Megerősítést és tanácsot kaptunk a hogyanra is. Arra, hogy hogyan szánjuk oda magunkat jobban arra a munkára, amire Jézus küldött el bennünket.

Az előadások alatt végig éreztük, hogy ez nekünk szól és bennünket bátorít és nagy erőt adott.

“Ti vagytok a föld sója!” Erről beszélt Bihari Csaba testvér a Dunamelléki egyházterület titkára a péntek esti megnyitó alkalmon. Arról, hogy ha nem töltjük be a szerepünket a világban, akkor semmire sem vagyunk jók. Értsük meg és úgy éljünk, hogy valóban hasznára legyünk a társadalomnak.

Szombat reggel, miután Petőh Imre testvérrel, a pécsi gyülekezet lelkipásztorával a szombatiskola fontosabb kérdéseit átvettük, Horváth Péter a Dunamelléki Egyházterület pénztárosa a misszióhoz való hozzáállásról beszélt. Arról, hogy bennünk is az az “indulat”, az a hozzáállás kell legyen, ami volt Jézusban. Nekünk is úgy kell az emberekhez közeledni, ahogyan ezt Ő tette.

Egy-egy dolgot lehet többféle módon látni, ahogyan a Bibliában olvassuk az ígéret földjét megtekintő “kémek” is ugyanazt a dolgot máshogy látták, más szemüvegen keresztül. Ösz-Farkas Ernő, a Dunamelléki Egyházterület elnöke a szombati prédikációjában arról a szemüvegről beszélt, ami a látásunkat megváltoztatja, de akár el is torzíthatja. Milyen jó lenne, ha megtanulnánk Isten szemével nézni és látni.

A délutáni képzés előtt lehetőségünk volt egy kis gyakorlati missziómunkát végezni a pécsi utcákon, ahonnan testvéreink nagyon jó tapasztalatokkal tértek vissza.

Horváth Péter előadásában a “Segítő-támogató rendszerek” fontosságáról és szerepéről beszélt a missziómunkában. Hogyan tudunk hatékonyan együtt dolgozni akár társadalmi csoportokkal is úgy, hogy ezzel áldására lehessünk a környezetünknek?

Ösz-Farkas Ernővel az elmúlt év tapasztalatairól beszélgettünk, amikor azokat is megvizsgálhattuk, hogy mi az, amiben talán másképpen kell tenni, gondolkozni. Sok jó gondolat és javaslat hangzott el a szombat esti fórumon is, amiket be tudunk építeni a missziós terveinkbe, ezzel talán még hatékonyabb munkát végezhetünk.

Vasárnapi képzésünkön Csizmadia Róbert a Hetednapi Adventista Egyház titkára két előadást tartott arról, hogy az evangélizáció nem egy egyszemélyes munka, végezzük ezt csapatban, keressük meg, hogy mi a mi személyes feladatunk egy-egy ilyen missziós csoportban a tálentumaink, képességeink alapján. Hogyan tegyük ezt? Hogyan lehet ez a csapat valóban “ütőképes”, eredményes? Egyik alapfeltétele; “Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk lévő pályát. Nézzünk fel Jézusra a hit szerzőjére és beteljesítőjére.” (Zsid 12:1-2)

Kis István előadásában nagyon sok hasznos tanácsot hallhattunk arról, hogy milyen módszerekkel lehet hatásosan elérni a mai embereket, milyen marketing eszközöket vegyünk igénybe a missziós tevékenységeinkben.

A képzés zárásaként Ösz-Farkas Ernő testvér vezetésével tesztelhettük azt, hogy a saját gyülekezeteink mennyire készek, mennyire alkalmasak és mennyire odaszántak a missziós tevékenységekre, a környezetünk megszólítására, a társadalomban való aktív szerepvállalásra. Az eredmények nagyon sokat elárultak arról, hogy egy-egy gyülekezet mire rendezkedett be és mennyire elkötelezett a Krisztus parancsát teljesíteni; “Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet”.

Hálásak vagyunk Istennek e nagyszerű hétvégéért. Bízunk benne, hogy az Úr felhasznál bennünket ebben csodálatos szolgálatban.

Ömböli Gyula