Gyerekkuckó Tatán

A Tatai Gyülekezet 2017 őszén egy egészen új vállalkozásba fogott: megkísérelte természetes módon felvenni a kapcsolatot a helyi gyermekekkel, fiatalokkal, mégpedig egy kreatív foglalkozás-sorozat megszervezésével.

Az a szándék fogalmazódott meg a gyülekezeti közösségben, hogy tegyünk valamit a körülöttünk élő emberekért, ezen belül pedig elsősorban a kisgyermekes családokért, és magukért a gyermekekért. Ez a réteg, akit meg akartunk keresni, bibliaórára nem érne rá eljárni (pedig az is van!), ezért egy ilyen városban, ami a csodálatos, városba nyúló természetvédelmi területéről, a sportprofiljáról és a gyönyörű tavairól híres (a „vizek városa”), mi sem természetesebb, hogy ott kell megtalálnunk az embereket, ahol vannak: az Öreg-tó parkos környezetében sétálva, biciklizve, babakocsit tologatva, kutyát vagy unokát sétáltatva.

Először tehát utánajártunk a hivatalos lehetőségeknek, majd pedig vettünk egy rendezvénysátrat, felállítottuk az egyik tóparti réten az út mellett, majd ezután már csak tartalommal kellett megtölteni.

Október 22-én valósult meg az első ilyen alkalmunk: ŐSZI GYEREKKUCKÓ, ezt írtuk ki a rendezvénysátorra, ahol 3-4-féle kreatív tevékenységre készültünk fel alapanyaggal, eszközökkel, segítőkkel: részben bájos gesztenyefigurák készítésére, részben gombaházikó-építésre, részben pedig újrahasznosító jellegű egyedi madáretetők készítésére – sőt még madáreledel-gombócot is kapott minden gyerek, és elláttuk őket tanácsokkal, hogy mire figyeljenek, ha téli madáretetésbe kezdenek. A legkisebbek pedig színezhettek, gyurmázhattak, és olyan egyedi ötlet is helyet kapott, mint az őszi levelekkel díszített fotófal készítése – a kreatív tevékenység végeztével ennek a lukjából kukucskáltak ki a gyerekek, és ebben fotózták le őket a szülők. Közben volt, aki gyümölcsöt, volt, aki meleg teát kínált. Nagyszerű érzés volt, hogy láthatóan minden résztvevő testvér könnyedén megtalálta a helyét és a feladatát ebben a programban! Természetesen a következő alkalom időpontjáról is osztottunk tájékoztatást, és a lelkesedésből ítélve már az első alkalom után remélhettük, hogy decemberben ismerősökkel is fogunk találkozni.

Így is történt: kedves, „régi” gyerekkuckós ismerősök kerestek meg minket a téli gyerekkuckóban a korábbi alkalmon kapott tájékoztatás alapján – a hidegben ugyanis a művelődési ház egyik termét béreltük ki erre a célra –, majd végül annyi gyerek-anyuka-apuka jelent meg a foglalkozáson, hogy alig-alig tudtuk zárórára befejezni a kívánt tárgyak készítését: 3D-s téli képeslapot, vattapamacs-hóembert, szegfűszeges narancsot, mogyorós puttonyt, origami fenyőfát vagy zoknihóembert.

Nagy örömünkre szolgál tapasztalatunk, miszerint egyértelműen szükség van erre a szolgálatra a városban. Fontos ugyanakkor, hogy mindeközben érzékelni tudjuk, hogy milyen lehetőségeket nyit meg számunkra a Gondviselés. Ezeket figyelembe véve minden alkalom előtt át kell gondolnunk, hogy mi legyen a következő alkalom célkitűzése. A lelkes gyermekek öröme pedig mindig egy rendkívül inspiráló, viszonzásul kapott ajándék!

Bóka Vera