Igehirdetők képzése

Idén október 13-án ismét lehetőségünk nyílt, hogy fejlesszük képességeinket. Ez a program minden évben megrendezésre kerül a DET szervezésében, hogy az igehirdetőket képezzék, továbbá azoknak hitelesítésére is szolgál. Idén körülbelül 100 fő vett részt ezen az alkalmon.

Szilvási András, az Adventista Teológiai Főiskola Gyakorlati Teológiai Tanszéke vezetőjének segítségével négy témával foglalkoztunk. A lelkesedésünk visszanyerését Elizeus történetén keresztül vizsgáltuk, mikor tanítványa kölcsönbe kapott fejszéjének a feje a vízbe esett. Számunkra is az első kérdés a lelkesedésünk elvesztése miatt az kell legyen, mint Elizeusnak: Hol veszett el? A nap folyamán még hallhattunk előadást arról, hogy kell egy évre előre felkészülnünk a szolgálatokra, hogyan kell beterveznünk azokat. Ebben nagy szerepe van az együttműködésnek a lelkésszel, illetve a gyülekezettel.

A következő évtől évi két alkalommal lesz igehirdetők képzése, melyek közül az egyiken kell részt venniük azoknak, akik szeretnének igehirdetői jogosultsággal rendelkezni, a másikat pedig interneten keresztül lesz lehetőségünk követni.

Ömböli Dávid

Életmóddal az Egészségért

Missziós tapasztalat Ajkán, Globálmissziós pályázat

Két hónap előkészület után, október 3-án kezdtük a Gyógyító ételek c. ötrészes főzőkörünket, mely egyben ételbemutató és -kóstoló is. Tágas helyen, az ajkai művelődési ház aulájában rendeztük meg, s mint kiderült, szükség is volt erre a nagy térre. Előkészületként 6000 szórólapot postáztunk ki, továbbá az ajkai tv-ben, a helyi városi újságban és még 40 plakáton keresztül hirdettük meg a programot. Öröm volt a bibliaköröseinkkel együtt heteken keresztül, rendszeresen imádkozni és munkálkodni a programért. Minden várakozásunkat felülmúlta az indulás. Mintegy száz vendég jött el, többször is pótszékeket kellett behozatni. A hallgatók érezhetően nagy érdeklődést mutattak, ez a kérdéseikből, a figyelmükből, továbbá abból is kiderült, hogy amikor megkérdeztem, kik szándékoznak eljönni a következő alkalomra is (az ételkészítés miatt fontos volt ezt tudnunk), mindenki jelentkezett.

A Veszprémi Gyülekezetből négyen jöttek el segíteni. Felállították a nyolc alapelvről a 16 roll-up-ot is. A rövid kezdő előadásom után a feleségem, Horváth Zsuzsanna vezette a gyakorlati részt. Segítői az ajkai bibliakörös háziasszonyok és Horváth Sándorné volt. Az alkalom után sokan érdeklődéssel olvasták és fényképezték a roll-up-okon lévő gondolatokat. A recepteken kívül kiosztottam egy érdekes tanulmányt, nyolc magyar orvosnak a 2016-os ORVOSI HETILAP 157. számában megjelent tanulmányát, melynek címe: A növényi alapú étrendről, melyet a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézete adott ki, egyértelmű ajánlással. Érzékeltük, hogy milyen nagy szükségük van az embereknek fizikai és lelki gyógyulásra. Öröm számunkra, hogy segíthetünk és szolgálhatunk feléjük.

Reméljük, hogy hasonló tapasztalatokban részesülünk a továbbiakban is!

Szabó Attila, lelkész

Presbiterértekezlet

Előre-hátra, de leginkább felfelé tekintettünk az éves presbiterértekezleten, melyet a Dunamelléki Egyházterület hirdetett meg a gyülekezetek elöljárói részére. Stramszki István (DET kincstárnok) nyitó áhítatában a presbitertársak szolgálatának alapjairól beszélt. Arra hívott, hogy legyünk egymás társai a szolgálatban a Főpásztor vezetése alatt. A kezünket egymás felemelésére, támogatására használjuk, ne „szkanderozásra”.

Dr. Ősz-Farkas Ernő (DET elnök) az erdei szalonkának arra a különleges képességére irányította figyelmünket, hogy szemének különleges elhelyezkedése miatt előre és hátra is tud nézni, gyakorlatilag 360 fokban. Erre van szükségünk akkor, amikor az egyház küldetésére gondolunk. A négyéves területi ciklus felénél visszanéztünk az eddigi történésekre, és előretekintettünk a ránk váró feladatokra. A nap nagy részének fókusza a misszió és annak különböző lehetőségei voltak.

Az egyházterület eszközökkel, programokkal, anyagi és szakmai támogatással áll a gyülekezetek rendelkezésére. Ezek a gyülekezetek aktív, lelkes tagjaival együtt óriási növekedési potenciált jelentenek. Jó volt látni a Mozgó lelki- és egészségközpont eddigi tapasztalatait, de megindító volt a kínai misszió gyors növekedését is tapasztalni. Bemutatkozott az Adventista Motoros Misszió, akik különleges szolgálatukkal viszik az emberekhez az evangéliumot, és adott esetben a kézzelfogható segítséget.

A számos aktuális téma és terv közül kiemelkedő volt a Nagy kérdés projekt indulása, a 2020-as Duna bibliakonferencia, a Bibliai Olimpia és a lelkészutánpótlás kérdése.

Mivel az unió részéről Ócsai Tamás (elnök) és Csizmadia Róbert (titkár) is jelen volt, ezért olyan országos jelentőségű kérdésekre is reagálhattak, mint az állami támogatások rendszere és a pénzügyi függetlenség.

A rendkívül tartalmas nap testvéri, konstruktív légkörben zajlott, ahol a résztvevő presbiterek is megosztották tapasztalataikat, javaslataikat.

Kis István

Mozgó Lelki- és Egészségközpont Kecskeméten

A Hunyadivárosi Hetek eseménysorozat keretein belül kapott lehetőséget a helyi gyülekezet szeptember 21-ére, hogy az utánfutó segítségével végezzen egészségügyi méréseket, tanácsadást, könyvárusítást, könyvtári szolgáltatást és működtessen egy lelki betérő sátrat.

Péntek délután érkeztünk meg a helyszínre, a Herman Ottó térre az előkészületekhez, hogy szombaton végezzük a programjainkat (vérnyomás-, tüdőkapacitás-, véroxigénszint-mérést, ami még kiegészült a testben lévő zsír, víz, csont, izom százalékos mérésével. A Práter utcai gyülekezet kardiológus orvosa vállalta a vércukormérést és adott egészségügyi tanácsokat).

Nagyon jó helyet sikerült kapnunk a nagyszínpad mellett, és lehetőségünk adódott arra is, hogy egy riportban elmondhassuk, kik vagyunk és milyen céllal érkeztünk.

A napunk viszonylag lassan indult, kevesen voltak a parkban, de ebéd után 2 óra körül rengetegen leptek el bennünket. Sokan álltak le beszélgetni, könyvet vásárolni és kölcsönözni. Több mint százan mérették meg a vércukorszintjüket, összesen pedig közel 200-an fordultak meg a nap során az utánfutóban és a sátorban. Komoly, mély beszélgetéseink voltak a lelki egészség és a függőségek témájában. Ötven ember regisztrált, hogy szeretne értesítéseket kapni a szervezett programjainkról és egy idős házaspár – aki könyveket vett és kölcsönzött – jelezte, hogy a gyülekezetbe is szeretne eljönni.

Annak ellenére, hogy megpróbáló volt a hangerő – amivel a programok zajlottak –, és a megszokott szombati nyugalom (az ebéd kivételével) hiányzott a napunkból, kárpótolt minket az emberek érdeklődése. Hihetetlenül látszódott, hogy sok a munkánk és a feladatunk, mivel a nyitottság megvan az emberekben. Közöttük kell legyünk, nemcsak egyszer-egyszer, hanem folyamatosan, meg kell ismerjük a szívükhöz vezető utat, a Jézusi szolgálat leckéit.

Nagyon jó csapat volt szolgálatban, öröm volt közösségben lenni velük, Isten áldja meg gazdagon erőkifejtéseiket!

Gy. J.

Mozgó Lelki- és Egészségközpont Ráckevén

Szeptember 5-én, Ráckevén az egyik testvérnőt megkereste egy hölgy a ráckevei orvosok képviselőjeként, hogy a gyülekezet be tudna-e kapcsolódni az egészségmegőrző és szűrő programjukba a város gasztronómiai fesztiválján? Kérésük az volt, hogy az egészséges táplálkozásban nyújtsunk segítséget helyben készült ételekkel, kóstolóval, receptekkel és tanácsadással.

A megkeresés meglepett bennünket, de rövid egyeztetések után az utánfutó bevonásával rövid 10 nap alatt minden összeállt.

A testvérek nagyon nagy mennyiségű ételt kezdtek el előkészíteni, ami első ránézésre túlzónak hatott, de kiderült, a háziasszonyok „ismerik” a jövőt J.

A fesztivál reggelén, már 6 órakor kint voltunk a helyszínen, hogy mindennel időben elkészüljünk.

Sok mindenre gondoltunk, de arra a forgatagra, ami körülöttünk támadt, szerintem senki nem számított. Minden várakozást felülmúlt az érdeklődés. Több ezer ember vonult el a standunk előtt, több mint 400 ember megállt, kóstolt, kérdezett, beszélgetett, és 50 helyi ember regisztrált, aki szeretne a későbbiekben is értesítést kapni a programjainkról.

Az orvostársaság tagjai nagyon hálásak voltak, hogy ilyen minőségben voltunk jelen, és a beszélgetések közben el is kezdődött a következő közös munka szervezése.

Nagyon hálásak vagyunk Istennek ezért a napért, a lehetőségekért!

Gy. J.

Bibliai régészet Albertirsán (2019. szeptember 22.)

Gyerekkoromban sokat nézegettem olyan könyveket, ahol régi kardokat, páncélokat, pénzeket vagy egyéb használati tárgyakat ábrázoltak, és azon ábrándoztam, bárcsak kivehetném őket a könyvből, és megfoghatnám, megtapinthatnám őket. Ez a vágyam teljesült szeptember 22-én vasárnap, amikor Jézus korabeli tárgyakat (illetve azok másolatát) ástunk el az Albertirsai Gyülekezet udvarában. A gyerekeknek fémdetektor segítségével kellett megtalálniuk, majd régészszerszámokkal kiásniuk a leleteket.

Az első állomásnál báránycsontokat, aranyrögöket, mirha- és tömjénszelencét, illetve egy félelmetes kardot találtak a gyerekek. Egy Máté evangéliuma töredék segítségével – amely szintén a föld alatt lapult – kiderítettük, hogy Jézus születésének a helyét tártuk föl.

A második állomáson egy esküvő kellékei kerültek napvilágra (evőeszközök, edények, tálak, szőlőmagok, hangszerek). Az egyik kancsóban talált papirusz segítségével ráébredtünk, a kánai menyegző helyszínén állunk.

A következő állomáson sokat kellett ásni, mert a hatalmas koporsó – benne egy római centurio teljes harci díszben – nehezen adta meg magát. A halott mellett talált pénzérme, illetve a kezében szorongatott papirusz elárulta, hogy annak a századosnak a sírját tártuk föl, aki Jézushoz fordult beteg szolgája meggyógyítása érdekében.

A negyedik állomáson rengeteg ókori pénzérme került elő. Sőt az egykori tulajdonos koponyája is felszínre került, amiről – kis méretű lévén – rögtön kiderült, hogy egy alacsony emberé lehetett. Ismét egy papirusz igazított el bennünket, amiből kiderült, Zákeus házát találtuk meg.

Az utolsó állomáson vasszögeket, dobókockákat, egy római dárdát, töviskoszorút, illetve egy furcsa, háromnyelvű táblát találtunk. Jézus halálának a helyszínét tártuk föl.

Ezek után a gyerekek kipróbálhatták az ókori fazekas mesterséget, illetve a gyülekezeti teremben megtekinthették az Adeia kiállítás tárlatát. Mintegy 25-30 gyerek vett részt az egész napos programon. Reméljük, hogy az ókor világán keresztül kicsit Jézus élete is közelebb került az apró régészek szívéhez.

Árvai Tamás

Mozgó Lelki- és Egészségközpont Gödöllőn

(2019. szeptember 08.)

A gödöllői Belvárosi Napok eseményei már 7-én szombaton elkezdődtek, de ezen a hétvégén osztozni kellett az utánfutón Albertirsával, így csak vasárnapra tudtunk eszközt biztosítani a gyülekezetnek. Nagyon rövid idő alatt kellett a szervezést lebonyolítsuk, viszont a kezdésre minden a helyére került.

A gyülekezet a 8 alapelv képviseletével, egészségügyi mérésekkel, dietetikai tanácsadással készült, így az érdeklődők az eredmények és kérdéseik alapján kaphattak szakirányú segítséget ezen a napon. A jelenlétünk lehetőséget adott a beszélgetésekre, a kapcsolatépítésre a „város emberével”. A méréseket végző fiatalok, akikre a munka jelentős része jutott, nagy segítséget nyújtottak egészségügyi szakértelmükkel.

A gyülekezet jelenlévő tagjai az invitálást, az egészséges életmód átadását, kiadványaink, szórólapjaink osztásának feladatát végezték az utánfutó körül és a felállított sátorban.

Mindössze 5 órát voltunk jelen, mégis kb. 50 érdeklődő élt az általunk felkínált lehetőségek valamelyikével.

Mindenképpen pozitívan értékelném a gyülekezet bátorságát, hogy a nagyon rövid felkészülési idő ellenére nem hátrált meg, hanem jelen volt, tapasztalatot szerzett, ami megerősítést adhat a jövő évi újabb részvételre.

Gy.J.

Ha szereted Jézust, szereted Izraelt is?

Ti hova utaznátok a legszívesebben a világon? Olaszországba? Marokkóba? A Bahamákra vagy Izlandra?De vajon ott van az első 3 között Izrael? Nos, nekem bizony hosszú ideig nem volt ott, míg meg nem láttam a Bibliai Olimpia kiírását és az egyik első helyezett nyereményútját: a szentföldi zarándokutat Izraelben. Így jutottam el oda idén augusztusban 9 napra, ami után, bár ritkán mondok ilyet, de vissza szeretnék menni még egyszer.

Ez alatt az idő alatt bejártuk az országot északtól délig, miközben négy tengerrel is találkoztunk, amiből a Holt-tenger olyan, mint egy gyönyörű és nagyon forró, kék gyógymedence. Láttunk csivitelő zöld papagájokat röpködni a fejünk felett a Boldogmondások hegyén, hajókáztunk a Genezáreti-tavon, mint Jézus tette; alkudoztunk kis srácokkal az arab bazár szemetes forgatagában; ha akartuk, ha nem, hallottuk a müezzin hangját. Bejártuk a Megváltó útvonalát a Via Dolorosán a keresztig, noha a római katolikusoknak és a protestánsoknak is eltérő elképzelésük van arról, hol volt a Golgota.

Az út során elámultam, mennyi kegyhelyet, templomot építettek oda, ahol elképzelhető, hogy ez vagy az az esemény megtörtént. (Érdekes, hogy ha nőként, fedetlen vállal mégy be egy templomba, zsinagógába vagy kolostorba, máris jön valaki csöppet morcos arccal, és a válladra mutogat.) Nagyon kevés olyan helyen fordultunk meg, ami tényleg valódi emléket állít. Az egyik ilyen volt a tűző napon perzselődő Masszada erődje, ahol az utolsó Heródes király tartotta mézzel töltött koporsóban a saját elhunyt feleségét. Vagy a Jad Vasem holokausztmúzeum, ami megrázó bepillantást enged zsidó halottak és túlélők sorsába, és a kertben sétálva döbbenhettem rá arra, mennyi hősiesség szorult a hétköznapi kisemberekbe – köztük adventista testvérekbe – is.

Ahogy készültem az útra, úgy képzeltem magam elé, hogy majd egy virágzó országot találok, tudjátok: a tejjel és mézzel folyó Kánaánt. Ehelyett itt nyáron nem esik eső, a településeken kívül nincs füves terület, sem árnyékot adó erdőség vagy patak. A nap folyton szikrázik, és ilyen gyönyörű kék eget még keveset láttam eddig. Néhol csak hajnalban esik egy órára 30 fok alá a hőmérséklet. Ez a pálmafák országa, ahol zacskót húznak a fán levő datolyákra.

Ez Izrael.

A végtelen sivatag barnás, halott dimbes-dombos lankái. Az ultra-ortodox zsidók családcentrikussága, ahol szinte mindig a férfi tolja a babakocsit az utcán. Ahol kötelező alkudni a bazárban, de ha nem csinálod jól, mosolygósan, akkor meg sértődötten faképnél hagynak. Ha viszont amerikai turistának néznek, 750 sékelt is elkérnének tőled egy női sálért. Itt, ha elég nyitott vagy és érdeklődő, 10 perc különbséggel beszélgethetsz egy arab utcai árus mellett a földön ülve és egy evangélikus hitű Isten-szolgájával a temploma kapujában („arról az arabról ott”). Itt pár nap múlva már a szemed se rebben attól, hogy civil gépfegyveres fiúkat látsz az utcán sétálgatni a barátnőjükkel. Itt rengeteg a kék szín: kék ablakkeretek, kék ajtók, kék díszek a falon, még az utcák kövezetének köze is égszínkék volt egyes településeken. Úgy gondolom, kell ez a sok felüdítő kékség, ami arra emlékeztet, hogy nem csak a tenger, de az az ég is kék (ahogy ezt egy árustól hallottam), ahonnan azt a Jézust várjuk vissza, aki pont ezt a kis országot választotta ki arra, hogy itt szülessen meg, ebben a sokszínű kultúrában éljen, és itt haljon meg nem csak értük, hanem mindannyiunkért. Ő már nincs ott a sírban, és ahogy Ő feltámadt, mi is fel fogunk, ha a lábnyomában járunk.

Czinkota Orsolya

Keresztség Baján

„A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, aki Lélektől született” (Jn 3:8). Ennek az Igének lehettünk tanúi az augusztus 31-i keresztségi istentiszteleten a Bajai Gyülekezetben. Két teljesen más hátterű és lelki utat bejáró embert kötött szövetséget Istennel. Ráhel „közelről” jött, gyermekkora óta jár a gyülekezetbe, és most fiatal felnőttként, egyetemi évei kezdetén döntött úgy, hogy neki most Isten lesz az első. Ebben a korban, amikor egy átlagos fiatalt minden más dolog érdekel, csak a lelki dolgok nem, ez egy óriási bizonyságtétel.

László „távolról” jött, vallásos háttér nélkül. Egy e-mailt kaptunk a gyülekezet címére, hogy szeretne jönni a gyülekezetbe, ismeri a tanításainkat, az interneten mindennek utánajárt – de előtte lenne még pár kérdése. A kérdésekből beszélgetések, majd keresztségi felkészülés lett. Mielőtt eljött volna a gyülekezetbe, már az akkori ismeretei szerint megtartotta a szombatot, és felvállalta meggyőződését családja és munkatársai körében. Útkeresése során olyan videókat talált, ahol adventista tanításokat ismerhetett meg, ő az internetes misszió útján indult el a gyülekezet felé. Amíg régebben közénk kellett jönnie valakinek, vagy kapnia egy könyvet, hogy adventista tanítást halljon, addig ma sok esetben megfordul a történet. Mielőtt belép valaki az ajtónkon, a tanítást már ismeri, „csak” közösségre, támogatásra van szüksége, hogy a megkezdett úton továbbhaladjon.

Bárhogyan is „fúj a szél”, örülünk az új testvéreinknek, és figyeljük várjuk az újabb csodákat.

Kis István

További képek: https://www.facebook.com/pg/bajaiadventista/photos/?tab=album&album_id=2443113996014254

Mozgó Misszió Albertirsán

2019. szeptember 07.

Az albertirsai kis gyülekezet néhány tagja arra vállalkozott, hogy ezen a városi rendezvényen képviseli az egészséges életmódot, egészségügyi méréseket végez, egészséges ételeket kóstoltat és könyveket ajándékoz. Az előkészületek alatt kezdte mindenki megtalálni a helyét, a feladatát, ami bátorságot és céltudatosságot kölcsönzött ahhoz, hogy ne forduljanak hátra a nehézségek láttán. Segítséget kértünk és kaptunk is néhány mindenre elszánt önkéntes személyében, és munkájuk nyomán sok áldást nyertünk mi is és a rendezvényre érkezők is. Célunk szerény volt, ha van 1 ember a városban, akinek szüksége van Isten segítségére, találjon meg bennünket és tudjunk segíteni neki.

Az utánfutó és a sátor kitelepítését követően eleredt az eső. Sokat néztük az eget és az előrejelzést, ami azt jósolta, hogy éjfélig mard ez a rossz idő.

Azért sok alkalmunk nem maradt a kesergésre. Az eső miatt és annak ellenére, hogy a szervezők egy mellékutcában adtak helyet nekünk kb. 30 méterre a főutcától, az önkéntesek tömegbe vegyülése, kedves invitálása, meghozta gyümölcsét.  Egyre többen kezdtek jönni hozzánk. Van, akit a szűrések, a finom falatok, a receptek vonzottak hozzánk, de lehet csak a kíváncsiság hajtotta őket.  Isten tudja mindezt, de 6-7 óra alatt több mint 150 ember tért be az utánfutóba vagy a sátorba, és reméljük, kapott valamit, amit Isten Lelke a számára tartogatott. A program vége felé közeledve a regionális TV készített egy rövid riportot, amiben beszélgettünk az egyház céljáról és az emberek közt végzett szolgálatunkról.

Kezdett besötétedni és újra eleredt az eső.

A gyülekezet néhány tagja, akik elejétől végigéig kitartottak, a szakadó esőben segítettek mindent visszatenni a helyére, hogy másnap hajnalban továbbindulhassunk a következő állomásra.

Ezúton szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, aki bármivel is hozzájárult a rendezvény sikeréhez idejét, erejét, türelmét nem kímélve. Nagyon hálásak vagyunk Istennek áldásáért, mindazért, amit átélhettünk és tudjuk, hogy az az egy ember, akiért kijöttünk, ott volt.

Kérem Isten áldását az Albertirsai Gyülekezetre, hogy mindazt a munkát, amelyet Isten elkezdett ebben a városban, tudják továbbvinni az Ő kegyelméből.

Gy. J.