Igei üzenet – 2021. 01. 08.

Felelvén pedig, monda néki Jézus: Márta, Márta, szorgalmas vagy és sokra igyekezel: De egy a szükséges dolog: és Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik ő tőle. (Luk. 10,41-42)

Fontossági sorrend felállítása és követése az életünkben fontos, sőt meghatározó dolog. Ez nem csak Krisztus követőinek életútjára igaz, hanem minden emberére.

Sajnos sokszor haszontalan, vagy éppen káros dolgokkal töltjük el az életidőnket, vagy annak egy részét. Pedig jó és rossz között választani nem is olyan nehéz – legalábbis elméletben. Az igazi kihívást az jelenti, amikor jó és jó között kell választani, és valamelyiket előre sorolni. Pontosan úgy, ahogyan Márta és Mária történetében is: jó dolog, sőt kifejezett szolgálat az Úrról és a tanítványairól gondoskodni, ahogyan jó dolog az Urat hallgatni is.

Ott és akkor, az Úr egyrészt megdicsérte Mártát a szolgalmáért, másrészt figyelmeztette is, hogy bár értékes a szorgalom, a szolgálatkészség, mint tulajdonság, és az is bizonyára jól esett neki, hogy ez ezúttal éppen Őfelé irányul Márta részéről, de van valami, ami még ennél is fontosabb, ennél is előbbre való – és örök kincs. Tudniillik az Ő szolgálatát elfogadni és arra figyelni.

Elgondolkodtató, hogy ez a kis történetszilánk miért került feljegyzésre a Bibliában. Nyilván jelentősége van az üzenetének, és ez indokolja, nekünk pedig fel kell ismernünk, hogy mennyiben vonatkozik ránk és mire tanít bennünket:

– Vajon ránk nem jellemző-e, hogy serények vagyunk a hétköznapi munkánkban – amitől esetleg kicsit többnek és jobbnak is érezzük talán magunkat a környező, sokszor nem éppen serény és becsületes munkával megélhetést kereső világnál?

– Nem lehetséges-e, hogy ezen túlmenően még az Úr művében is serényen szolgálunk, ami tovább erősít bennünket abban, hogy jó az út, amin járunk?

– És nem lehetséges-e, hogy mindeközben Jézus szavai igazak ránk is: jó, amit teszünk, de van még valami, ami még ennél is fontosabb, és amire nem marad időnk, nem figyelünk eléggé: Naponta hallgatni Őt és figyelni rá.

Van okunk napról napra megmérni a gyakorlatunkat ennek a kis történetnek a mérlegén!

Stramszki István
DET kincstárnok