Forrássá válhatsz te magad is!

vizpumpa

„Az ünnep utolsó nagy napján pedig felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz bennem, amint az Írás mondta, élő víz folyamai áradnak annak belsejéből.” (Ján 7,37-38)

Kell ennél több? Víz a szomjas embernek… Egy jól ismert kép, biztos mindannyian megtapasztaltuk már. Nincs annál jobb, finomabb, mint egy pohár víz, ha igazán megszomjaztunk.

Egy történet szerint egy ember úton volt a sivatagban. Eltévedt, s már napok óta bolyongott, amikor meglátott egy kutat. Öreg vaspumpa volt rajta, egy kart kellett fel-le mozgatni, hogy a mélyből feljöjjön a víz. Az elfáradt, szomjas ember egy korsót talált a kút mellett, amelyben víz volt. Megmenekültem! – gondolta magában, de ahogy felemelte a korsót, hogy igyon, egy feliratot vett észre rajta: „Öntsd a vizet felül a duggattyúba, hogy működni tudjon! Utána töltsd tele a korsót a következő szomjazónak!” Nagy dilemma elé került. Mit tegyen? Menjen biztosra és igya meg a vizet, ami után annyit vágyakozott? Hiszen már majdnem szomjan halt…

Azzal a lendülettel felemelte a korsót. Ekkor azonban megszólalt valami benne: „Vagy kockáztassam meg, hogy beleöntöm ezt a vizet a pumpába? Mi van, ha nem lesz elég, mi van, ha ezt a drága vizet elpocsékolom?” A történet szerint hosszas vívódás után a vándor úgy döntött, hisz a korsóra írt üzenetnek. Remegő kézzel beleöntötte a vizet a pumpába, és… mozgatni kezdete a kart… De nem történt semmi! Csak súrlódó, csikorgó hangok hallatszottak, és a csőből meleg levegő jött ki. Úgy tűnt, elpocsékolta az utolsó esélyét az életre… kétségbeesésében tovább pumpált, egyre erősebben. Ekkor hörgő, bugyborékoló hangot hallott…tovább pumpált, és nemsokára ömlött a víz, amely elárasztotta a kút környékét. A fáradt vándor megmenekült.

Mi mit tettünk volna?

A szomjúság egy szükségállapotot jelez fizikai és lelki értelemben is. A szomjas, kiszáradt lelkünknek Krisztusra van szüksége. Csak ő képes betölteni ezt a hiányt. Biztos sokszor megtapasztaltuk már ezt! De vajon elég csak magunkra figyelnünk? Megisszuk a korsóban található vizet, nem gondolva arra, hogy mások is szomjasak körülöttünk? Jézus azt ígéri ebben a szakaszban, hogy aki hisz benne, „élő víz folyamai áradnak annak belsejéből”. Csodás kép! Forrássá válhatunk mi magunk is.

Ha megtaláltuk ezt a kutat, nem tarthatjuk meg magunknak, nem használhatjuk önző módon, csak a saját szomjunk oltására. Tovább kell adnunk másoknak is azt az élő vizet, amivel ő ajándékoz meg minket! Jézus hívásában ígéret is van: Ha szomjas vagy, gyere, igyál nálam, és ha ezt teszed, a Lélek által élő víz forrásává leszel te magad is!

Árvai Pálma
lelkipásztor