A szeretetkapcsolat értéke

„Igen Uram, Te tudod, hogy én szeretlek Téged.” Ján 21,16

Egy jól ismert részlet a Bibliából, nincs köztünk senki, aki ne tudná megmondani ki adta ezt a választ Jézusnak. Megható a történet, amikor a feltámadt Jézus, az isteni személy, megszólítja azt a Pétert, aki nem sokkal korábban letagadta Őt az emberek előtt.

Amikor Jézust elfogták mindannyian szétszaladtak. Magukra hagyatva, tehetetlenül szembesültek a kudarccal, hogy reményeik, amit Jézus körül szövögettek szertefoszlott. Csak Jánosról és Péterről tudjuk, hogy próbáltak közel maradni az eseményekhez. Péter egészen a főpap udvaráig merészkedett, ahol aztán súlyosan megszégyenült mikor háromszor is letagadta, hogy bármi köze lenne Jézushoz.

Péternek a szeretetéről tett vallomása után, Jézus ezzel fejezi be: „Legeltesd az én juhaimat.” Jézus ebben a helyzetben nem az emberi mérce szerint cselekedett. Szemrehányást téve ezt is mondhatta volna: nehéz ezt elhinni hiszen, háromszor megtagadtál, én megmondtam előre. Látod Péter, hiába fogadkoztál elbuktál. Vagy mondhatta volna akár ezt is: semmi gond Péter, történt, ami történt, én így is szeretlek és megbocsátok neked, minden rendben van. Ez jól hangzott volna, de Jézus egy harmadik megoldást választott, és ez meglepte az apostolt és a többi tanítványt is.

Ezt kérte tőle: „Legeltesd az én juhaimat.” Ezáltal az Úr és Mester felelősségteljes feladatot, küldetést adott Péternek mindazok után, hogy háromszor is megtagadta őt. Így sokkal inkább biztosította őt a megbocsátásáról, mintha csak egyszerűen tudomására hozta volna, hogy elengedte a tartozását. Péter utasítást kapott, amire senki nem számított, Ő maga sem.

Ebben egyszerre volt jelen a megbocsátás, a bizalom, a felhatalmazás, a bíztatás a sikerre. Jézus ugyanezt megteszi veled is, aki már ezerszer ígértél és ugyanannyiszor elbuktál. Megteszi veled, aki versengtél a többiekkel, kritizáltad, elítélted, sértegetted, felülbíráltad a szeretteid, a testvéred, a lelkészed, az egyházad, de még Jézust is. Veled, aki iránta való szeretetedet azzal sem tudod igazolni, hogy rendszeresen olvasnád a Bibliádat és imádkoznál, hogy lelki életed fejlődjön. Veled, aki elhanyagolod a törődést a szeretteiddel, de a munkád, a karriered vagy éppen a kényelem, a javak élvezete fontosak neked.

Mindannyiunkat őszinte szeretetkapcsolatra hív önmagával Jézus. Olyan megszentelő kapcsolatra, amelyben az ember megtisztul vétkeiből és odaszentelődik Isten akaratára. Az lesz fontossá, ami Jézusnak nagyon fontos, Aki még a kereszthalált is vállalta érte. Az, hogy megtisztítson bűneinkből és üdvösségre segítsen, és az, hogy mint Péter apostol, mi is eszközök legyünk mások megmentésében.

Az Úrvacsorák ideje közeledik. Gondoljuk át mi lehet a válaszunk Jézus kérdésére: „Szeretsz engem?”. Mit foglal magába hitéletünk? Mennyire vagyunk tisztában önmagunkkal, milyen döntéseket hoztunk a változásunk érdekében?

Ne felejtsük el: „Amit az ember nem fogad el, azt nem tudja megváltoztatni.” (C. G. Jung) Tapasztaljuk azt, amit Péter apostol, hogy Isten kegyelmes lénye minden nap, minden elesés után ugyanolyan szeretettel adja meg újra az esélyt, ad újabb lehetőséget a sikeres folytatásra, a győzelmekre.

Éltessen bennünket ez a szeretetkapcsolat, és áradjon tovább rajtunk keresztül a szeretteinkre, embertársainkra.

Milyen a te megbocsátásod a szeretteid, a körülötted élők felé? Hogyan szoktad ezt tudomásukra hozni? Meg tudod őket ajándékozni a bizalmaddal? Isten jelenlétében elcsendesedve gondolkodjál ma azon, hogy vajon milyen tennivalóid vannak ezen a téren? 

Frend László
a nagykanizsai körzet lelkésze