KESZI-FESZT kapcsolatépítő program

Dunakeszi város rendezésében, már nagy hagyománya van a KESZI- FESZT rendezvénynek. A rendezvény igen népszerű a város és vonzáskörzete lakossága körében, ezért két éve már új helyen, a városi sportrepülőtéren rendezték meg.

Pénteken a helyfoglaláson és az ismerkedésen volt a fő hangsúly. A szombat és a vasárnap 9-től 17 óráig megfeszített tevékenységet igényelt.

A szervezés már korán elkezdődött a váci gyülekezet részéről. Előzetes egyeztetés folyt a Váci Városi Programirodával. Természetesen fontos és új tényezőként szerepelt az, hogy az eddigi missziós tevékenységünket (kitelepülés sátorral, gyermekeknek játékos horgászat, hitélettel kapcsolatos irodalom terjesztése, egészséges étkezéssel kapcsolatos kóstoló) kiegészítettük az egészségügyi mérőközponttal (autó és utánfutó). Ez további szervezési igényekkel jelentkezett. Egyeztetni kellett az időpontot a „busz” üzemeltetőjével, a mérő személyzet biztosítása, a kitelepülés helye, ideje, a két napos non stop program bonyolítása, gyülekezet mozgósítása, más gyülekezetektől segítség kérés, hiszen ez nem csak a váci gyülekezet programja, hanem egyházi érdek.

A kitelepülés 9-én zökkenőmentesen megvalósult.

Szombaton reggel 8 órára beszéltük meg a találkozót minden jelentkezővel (24-en jelentkeztek), de az én tapasztalatom az (más rendezvények kapcsán, hogy midig az akkori időpont dönti el a létszámot, amikor kezdünk. Nos szombat reggel a nyugállományú háziorvoson kívül az egészségügyi személyzet még nem ált össze. Az építéshez megvoltak az emberek. Gyorsan elkészültünk mindennel. Kilenc órára a mérőpont embereit Isten segítségével, Zoli bácsi (doki) betanította és Ő vállalta a vércukorszint mérést és a kiértékelést. Elmondta azt, hogy ha kell, képes egyedül is lebonyolítani a mérési programot és a tanácsadást. Az Úr nagy segítséget adott nekünk. A kinti programokhoz a minimális létszám szintén rendelkezésre állt.

Az emberek pedig jöttek. Délelőtt gyermekes szülők, nagyszülők, Délután már vegyesebb lett a kép. Sokan jöttek a mérőközponthoz. A gyermekek addig pecáztak és válogattak a kóstolókból. Meséltünk nekik. lekötöttük a figyelmüket. Sok felnőttel beszélgettünk, a hitről és Istennel kapcsolatos tapasztalatokról, az egészséges étkezésről. Ezek a beszélgetések az érdeklődőket és bennünket is feltöltöttek. Délutánra kicsit elfáradva adtunk hálát az Úrnak a sok lehetőségért. Napközben többen eljöttek a gyülekezetből is. A Vasárnap is hasonlóképen zajlott sok értékes tapasztalattal lettünk gazdagabbak. A következő szombaton a gyülekezetben beszámoltunk az élményekről és arra hívtuk fel a figyelmet, hogy akik kimaradtak a szolgálatból nagyot vesztettek.

Vízhányó Károly