Ismeretének illata
Dőlj hátra, és csukd be a szemed! Vegyél egy mély levegőt! Most pedig figyelj az illatokra! Mit érzel?
Lehet, hogy az első, ami megcsapja az orrod, az az eső illata, ami eszedbe juttat egy kellemes őszi délutánt, amikor a családdal teát kortyolgatva néztétek a vizes tájat.
Lehet, hogy az első illat a friss kenyéré, amit épp most vettél ki a sütőből és épp belengi a házat, amiről eszedbe jut ahogy az édesanyád sütötte a kenyeret, te pedig türelmetlenül vártad, hogy ehess belőle. Lehet, hogy éppen a buszon ülsz egy város kellős közepén és a füstöt érzed, amiről ki tudja milyen élmények ugranak be.
A szaglásunk és az emlékeink nagyon közel állnak egymáshoz. Ezt Proust effektusnak hívják. Legyen szó akár kellemes vagy kellemetlen szagról, mind eszünkbe juttat valamit. Az orr sokkal könnyebben idéz fel emlékeket, mint a szem vagy a fül.
Most képzeld el azt, hogy körbe leng egy különleges illat, amiről mindenkinek Krisztus jut az eszébe! Képzeld el, hogy bárki, aki egy légtérben van veled, rögtön a Megváltóra gondol!
Pál pont ezt írja a második korinthusi levélben:
„De hála legyen Istennek, aki Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt.” (Pál második levele a korinthusiakhoz 2,14)
Isten azt szeretné, ha árasztanád magadból az Ő „illatát”, ami azt mondja: Ismerem azt, aki győzött!
Ömböli Dávid
segédlelkész
