H, mint Halloween

A Halloween egy pedagógus szemszögéből

A Halloween gyerekkoromban rendkívül zavarba ejtő és stresszes téma volt számomra. Hogy őszinte legyek, még mindig az. Miután a szüleim adventisták lettek, a Halloweeni ünnepségek, amelyeket egykor lelkesen vártunk, eltűntek. Hirtelen a Halloween-ről nem lehetett beszélni. Október 31-én alkalmanként kipróbáltunk alternatív tevékenységeket, például bowlingozni vagy a bevásárlóközpontba látogatni. Mégis, leggyakrabban a pincében találtuk magunkat, ahol filmeket néztünk, és minden fényt, különösen a veranda fényeit, lekapcsoltuk, hogy az üres otthon illúzióját keltsük. Idővel visszahúzódtunk a szobáinkba, szinte féltünk levegőt venni, miközben kintről visszhangzott, hogy „csokit vagy csalunk”.

Magyarázatok

Egy Halloween-i éjszakán aludtam, amikor egy autó – amely ittas tinédzsereket szállított, akik egy partiról tartottak hazafelé – a házunk előtt karambolozott. A szüleim gondoskodtak a sérült fiatalokról, felhívták a szüleiket, és megbizonyosodtak arról, hogy mindenkit biztonságban sikerül eljuttatni a kórházba. Másnap azonban, amikor erről beszélgettek velünk, nem a kedvesség és a másokon való segítés fontosságán volt a hangsúly – a rossz döntéseik ellenére – hanem arra hegyezték ki a dolgot, hogy ez az eset újabb bizonyíték arra, hogy a Halloween egy szörnyű dolog.

Tisztázzunk valamit, teljesen biztos vagyok benne, hogy a szüleim szándéka a biztonságunk megőrzése volt. A nyílt beszélgetés hiánya miatt azonban zavarba jöttem és kényelmetlenül éreztem magam, amikor meg kellett magyaráznom, hogy miért tartózkodtam bármitől, ami az ünneppel kapcsolatos. Egy-két sietve elmormolt mondaton túl, hogy „a sátán ünnepe”, nem kaptam magyarázatot arra, hogy miért kell távol maradnunk tőle. A templomban és az iskolában sem volt könnyebb a helyzet. Úgy tűnt, hogy a Halloween többnyire kerülendő téma; néhány gyerek megünnepelte, néhány nem, és ezzel vége is volt. Következésképpen a Halloween iránti érzéseim a rettegés és az ellenszenv keverékévé váltak, mivel nem volt saját meggyőződésem. Úgy éreztem, hogy rossz, de csak azért, mert azt mondták, hogy rossz.

Aztán tanár lettem.

A döntéshozatal folyamata

A Halloween megélése az állami iskolai környezetben egy dolog volt, de amikor elkezdtem tanítani egy adventista iskolában, rájöttem, hogy nem a Halloween volt az igazi kérdés. Nyilvánvalóvá vált, hogy gondolkoznom kell azon, hogyan és miért hozok meg bizonyos döntéseket, hogy összeegyeztethessem a szívemre helyezett meggyőződéseket. Miért váltott ki a Halloween ilyen kellemetlen érzéseket bennem? Miért reagáltam úgy, ahogyan reagáltam, amikor megtudtam, hogy mások hogyan ünnepelték (vagy nem ünnepelték) a Halloween-t? Meg lehet-e, vagy meg kell-e fogalmazni egyetlen „helyes” megközelítést a Halloween kapcsán? Hogyan tudok eligazodni ebben a témában a diákjaimmal, akik kérdéseket tesznek fel?

Talán a te gyermekeid is egyre több kérdést tesznek fel a Halloween-ről, és te nem tudod, hogyan kezeld ezt a nehéz témát. Ha visszagondolok a saját tapasztalataimra, amelyeket korábban kíváncsi gyermekként, most pedig felelősségeket viselő felnőttként szereztem – akitől válaszokat várnak el –, azt tapasztaltam, hogy a nehéz kérdések kezelése lehetőséget ad arra, hogy képviseljük az értékeinket, a hitünket és azt a képességünket, hogy tudunk gondolkozni. Ez képessé teszi gyermekeinket arra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, és magabiztosan álljanak ki meggyőződésük mellett. Pedagógusként mindig is inkább eszközöket akartam nyújtani, mintsem a gondolataimat és véleményemet erőltetni. Szeretném képessé tenni a diákokat arra, hogy elsajátítsák a megalapozott döntések meghozatalát – egy csipetnyi útmutatással.

Íme néhány stratégia, amely segített abban, hogy ezt a témát megvitassam a diákjaimmal – olyan stratégiák, amelyeket a saját gyermekeimmel is alkalmazni szándékozom, amikor elég idősek lesznek. Ezek az elvek – megfelelően alkalmazva – keretként szolgálhatnak a különböző kihívást jelentő témák kezeléséhez.

Értsd meg az eredetet: Szánj időt a tájékozódásra, művelődésre, lehetővé téve a kérdésekre adott hiteles válaszokat. Használd ki a lehetőséget arra, hogy megtanítsd gyermekeidet a mérlegelésre és a kritikus gondolkodásra. Beszéljétek meg a Halloween történelmi és kulturális jelentőségét, miközben kiemelhetitek az eredeti jelentése, fejlődése és a különböző formái közötti különbségeket, amelyekkel ma világszerte ünneplik. Ez magában foglalhatja más, azonos dátumú események, például a reformáció napja, vagy más történelmi keresztény ünnepek, például Mindenszentek (november 1.) vagy a Halottak napja (november 2.) tanulmányozását is.

A hit hangsúlyozása és a mérlegelés tanítása: Erősítsd gyermekeid hitét azzal, hogy elmagyarázod, hogyan alakítja a döntéseidet a te hited, beleértve a Halloween-i ünnepekre vonatkozó döntéseket is. Vezesd őket abban, hogy különbséget tudjanak tenni az ártalmatlan szórakozás és minden olyan dolog között, ami a sötétséget vagy a gonoszságot segíti elő. Beszélgessetek releváns bibliai igeversekkel, hogy megvilágítsátok ezeket a fogalmakat (például, de nem kizárólagosan: Fil 4,8, 1 Thess 5,21;22, Róma 12,9, 1Kor 10,21, Róm 13,12, Ef 5,11, 4,27, 1Pét 5,8; 5Móz 18,10-12).

Foglalkozzunk az aggodalmakkal és segítsük elő a nyílt párbeszédet: Ha a Halloween bizonyos aspektusai aggodalomra adnak okot, kiegyensúlyozottan és az életkornak megfelelő módon foglalkozzunk velük. Ápold a nyílt kommunikáció légkörét a gyermekeiddel, bátorítsd őket arra, hogy tegyenek fel kérdéseket, és fogalmazzák meg a Halloween-nel kapcsolatos gondolataikat. Figyelmes meghallgatással közelítsd meg ezeket a beszélgetéseket, és adj őszinte, az életkorukhoz és a megértésükhöz igazított válaszokat.

Szabd személyre a megközelítésed, és tartsd tiszteletben a különbségeket: Minden család egyedi, és a saját hitéhez és értékeihez igazítja a megközelítést. Az is rendben van, ha a ti megközelítésetek eltér másokétól. Ápold az eltérő meggyőződések és gyakorlatok iránti tisztelet érzését a gyermekeidben, mindezt úgy, hogy közben hozzásegíted őket a meggyőződésük fenntartásához szükséges önbizalomhoz. Vezesd a beszélgetéseket a szeretet, a kedvesség és a mások iránti tisztelet elvei felé, függetlenül az eltérő nézetektől.

Vezess példával: A te hozzáállásod és cselekedeteid óriási befolyással vannak a gyermekeidre. Azzal, hogy átgondoltan, tiszteletteljesen és nyíltan viszonyulsz a Halloween-i ünnepekhez, példát mutatsz az általad átadni kívánt viselkedésről. Bátran vágj bele a nehéz beszélgetésekbe, és hagyd, hogy Isten Igéje vezessen téged. Tanítsd meg gyermekeidet arra, hogy minden helyzetben, így a Halloween-kor is, a pozitívum és a jóság jelzőfénye legyenek, a Máté 5,14-16 szavaiból merítve ihletet. Átgondolt beszélgetésekkel és a vezérelvek iránti elkötelezettséggel felvértezheted gyermekeidet azokkal az eszközökkel, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy magabiztosan hozzák meg saját, megalapozott döntéseiket. Ne feledd, hogy a Halloween-ről való beszélgetésed a gyermekeiddel a szeretet és a gondoskodás talaján kell, hogy álljon, és így tükrözze a bibliai hitet és értékeket. A Halloween és az azt körülvevő témák csodálatos lehetőséget jelenthetnek arra, hogy további példát mutassunk arra, hogyan hagyjuk, hogy Isten igazsága vezérelje a döntéseinket egy zavaros és sötét világban.

A cikk eredeti írója: Amanda Walter

https://adventistreview.org/magazine-article/h-is-for-halloween