Arany alma
Beszélgetéseim során többször előfordult, hogy emberek nekem szegezték a kérdést. Hogyan érthetem meg a Bibliát? Hogyan kerülhet hozzám közelebb Isten szava? Ezzel a kérdéssel kapcsolatos tapasztalatomat szeretném megosztani.
Év végén kaptunk egy havi felosztású fali naptárt, amin egy hónaphoz egy-egy ige tartozott. Mivel nagyon szép fotói voltak ezért az ágyam végénél lévő szekrényre függesztettem. Minden reggel amikor felébredtem, néztem az idilli képet és próbáltam a reggeli fényben távolról elolvasni a szöveget, napról napra az ima és igeolvasás előtt. Nem volt vele célom, csak gyönyörködtem benne „Inkább kutassuk, vizsgáljuk meg útjainkat és térjünk meg az Úrhoz” (Jer sir 3,40 – RUF) ez volt az üzenet. Körülbelül 3 hét, ébredés utáni merengés lehetett, amikor egyik reggel az „inkább” szó hirtelen felvillanyozott. Mi helyett inkább? Kutassam és vizsgáljam meg utamat? Elolvastam az Újfordítást, majd a Károlit.
„Miért siránkozik az élő ember, a férfi, ha vétkezett? (Jer sir 3,39 – RUF)
A bűn feletti siránkozás helyett INKÁBB! – ez volt a felhívás.
Nem olyan rég egy fontos emberi kapcsolatomban hibát követtem el, megbeszéltük, de nagyon bántott, úgy éreztem, ami történt az elmúlt időszak munkáját, törekvéseit, imáit hosszú időre újra visszaveti az ismeretlenbe. Kínomban ki is mondtam, úgy érzem mindenki követhet el hibákat, mindenkinek van bocsánat, elnézés, az újrakezdés lehetősége, csak nekem nincs. Rám nehezedett a jövőm ebben a kapcsolatban, és azt éreztem nincs erőm a munkáim mellett újrakezdeni. A napok múlása, a feladataim végzése segített távolabb kerülni a történtektől, de nem voltam szabad.
Viszont ez az ige azon a reggelen nagyon „belém világított”. Mit siránkozok, panaszkodok? Láncolom magam oda a megtörténthez és forgok körülötte, mint kutya a karó körül, míg a mozgástere teljesen elfogy?
Azt mondja az ige: siránkozik, de még él, és férfi is ráadásul! Ebből a passzív tehetetlen állapotból Isten átvezetett egy aktívba, a 40. versbe „INKÁBB” kutatni, vizsgálni az utamat?
Megnéztem a héber szótárt mit ír az „útjainkat” szóhoz: דֶּרֶךְ (dereḵ) 1) út, utca, ösvény 2) utazás 3) (út)irány, irányultság, beállítottság 4) (élet)mód, életvitel, (meg)szokás 5) vallási szokás, istentiszteleti mód, 6) életút, sors.
Mennyi minden, amit érdemes megvizsgálnom, kutatnom, életmódomban, vallási szokásaimban, újra megerősödni az irányomban stb. Beletenni Krisztus kezébe a kezeimet, amivel eddig a fejemet fogtam, ránézni és szavak nélkül is mondani neki, MEHETÜNK URAM! Köszönöm, hogy felerősítettél.
Isten az életemben sokszor adott nekem arany almát ezüst tányéron (Péld 25,11) az igéből, vagy embereken keresztül, szavakat, gondolatokat, amik belém égtek egy életre és segít újra és újra visszatérnem az Úrhoz!
Akkor hogyan is érthetem meg Isten szavát?
Hát nagy a konkurencia.
Világunkban a történelem eddigi időszakaihoz képest, példátlan módon egyszerűbbé vált az információhoz való hozzájutás, és ez könnyen mértéktelenné és felületessé tesz. A sok érdekesség, „finomság” között könnyen háttérbe szorul a Biblia olvasása, ami felett ülni kell, kínlódni, gyönyörködni (Zsolt 37,4) akár huszonegyszer is elolvasni ugyanazt, amíg eljön a fény a reggeli homályodba. Lehet ez fárasztóbb, de megéri.
Uraddal arany almát enni ezüst tányérról!
Gyurkó János
bibliamunkás
