„Amikor Jézus arra a helyre jutott, feltekintett, észrevette, és azt mondta neki: Zákeus, hamar szállj le, mert ma nekem a te házadnál kell megszállnom. Erre sietve leszállt, és örömmel fogadta…” (Luk 19,5-6) „Erre Jézus azt mondta neki: Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia.” (Luk 19,9)
Az idős Józsi bácsi huszonegy éve fekvőbeteg. Gyermekei a legnagyobb szeretettel ápolják őt, beosztva egymás között az órákat, hogy lehetőleg soha ne legyen egyedül. Bármikor megyek hozzá mindig derű és békesség sugárzik róla. Jó hozzá bemenni.
Az egyik látogatás alkalmával az élet titkáról kérdeztem: „Józsi bácsi, mi az élet értelme?” A válasz zavarba ejtően rövid volt. Egyetlen szó: „Az üdvösség.”
Üdvösség…
Gyerekkoromban úgy gondoltam, az üdvösség az, ami majd valamikor a történelem végén jön el hozzánk. Amikor az Úr Jézus Krisztus angyalok kíséretében leszáll az égből és magával visz minket a Mennybe. Addig pedig marad a türelmetlen várakozás, hogy mikor kapom már meg az ajándékomat.
Jézus Zákeussal való beszélgetése helyreállítja bennünk az üdvösség valóságát. Üdvözültnek lenni nem csupán egy jövőbeli esemény ígérete, hanem a ma lehetősége is.
Jézus belép életem ajtaján, és elhozza az üdvösség minden ígéretét számomra a mai napon. Elhozza a szabadságot az anyagiaktól, aktuális függőségeimtől, helyreállítja kapcsolatomat embertársaimmal, egyszóval újjáteremt. Felszabadít a bűn világnak törvényszerűségeiből és bekapcsol egy másik világ vérkeringésébe, ami bár térben és időben még távol van tőlem, de titokzatos módon bensőmben naponta megszülethet. Így aztán nem kell bizonyítási kényszerben, beteljesületlen vágyak sóvárgásában élnem, mert Isten betöltött jelenlétével. S ez az ország független a külső világ történéseitől, viharaitól és háborúságaitól. Ebben a világban együtt lehetsz Jézussal 1, 21 vagy akárhány évet betegen vagy egészségesen, teljesen mindegy.
Ezért mondja Jézus, hogy az Ő országa bennünk van, bennünk él.
Luk. 17,20-21 … „Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el. Sem azt nem mondják: Íme itt, vagy íme amott [van]; mert íme az Isten országa tibennetek van.”
Ahhoz, hogy jó legyek valakihez, nem kell arra várnom, hogy előbb ő tegyen meg valami jót velem, hisz egy másik világ törvényszerűségei működtetik cselekedeteimet. Nem kell várnom a történelem végéig a bocsánatkéréssel vagy megbocsátással, mert Jézus ma az én szívembe költözött és már minden viszonylagos. Nincs erőlködés, nincsenek játszmák, új értékrend lépett életbe, amibe nem fér bele a másik ember lekicsinylése, lelki vagy testi bántalmazása.
Szívünkbe rejtve Jézus ígéretét, hogy hamarosan átadja ajándékát számunkra, éljük meg ma a jövő váradalmát abban a dinamizmusban, amilyen maga az az ország, ahová készülünk. Varázsoljunk szeretteink, hittestvéreink életébe egy-egy pillanatnyi mennyországot. Isten országa, Isten békességet, derűt sugárzó jelenléte itt és most emel fel. Zákeushoz hasonlóan kifizethetjük szeretet tartozásunkat embertársainknak.
Hogy ez radikális? Igen, ilyen Isten országa, ilyen az üdvösség.
Kalocsai Tamás
veszprémi körzet lelkésze