A Mester tervezése és teremtői munkája

A Hetednapi Adventista Egyház alapvető hitelveiben határozottan olvasható, hogy Isten teremtői munkáját úgy fogadjuk el, amint arról 1Mózes 1. fejezete beszámol. „Isten mindenkinek a Teremtője. A Szentírásban kinyilatkoztatta teremtő munkájának hiteles történetét. Hat nap alatt alkotta az Úr a menynyet és a földet és minden földi élőlényt, a hét hetedik napján megpihent. Ezt a napot – a szombatot – tette teremtői munkája örök emlékezetéül. Az első emberpár, mint a teremtés koronája Isten képére és hasonlatosságára teremtetett. Nékik adatott a föld feletti uralom és az ő felelősségük volt, hogy vigyázzanak rá. Amikor a teremtés befejeződött, Isten dicsősége kijelentette: »Ímé igen jó«” (1Móz 1; 2; 2Móz 20:8–11; Zsolt 19:1–6; 33:6, 9; Zsolt 104; Zsid 11:3) – (Hitelvek – 6, A hetedik napot ünneplő adventisták hitelvei, 78. old.).

A dokumentum 11 tétele közül most az első kettőt szeretném ismertetni, amelyek így hangzanak:

1. Megerősítjük, hogy a Szentírás az alapja az adventisták állásfoglalásának a világ eredetével kapcsolatban.

2. Megerősítjük a történelmi adventizmusnak Mózes első könyvére vonatkozó értelmezését, miszerint a földi életet Isten hat valóságos nap alatt teremtette, és a teremtés viszonylag nem túl régen történt (Youth Ministry Accent, 2005. 1. negyedév, 15–16. old.).

A TERVEZŐ ISTEN
Amikor Isten alkotni kezd, tulajdonképpen már véghez is vitte akaratát! Mesteri elméje mindent eltervez előre, amit létre kíván hozni. Semmit nem bíz a véletlenre. Minden a bölcsen megalkotott mesteri terv szerint történik, mert a Mindenható Isten – az Atya, a Fiú és a Szentlélek – a tervezés Istene!

TUDOMÁNYOS FORGATÓKÖNYV
A Prófétaság Lelke így fogalmaz: „Isten szólt, és szavával megalkotta a természet világát. A teremtett világ nem más, mint eszközeinek tárháza, amely minden pillanatban készen áll Isten kedvének teljesítésére” (SDA Bible Commentary, 1. köt. 1081. old.). A fizikusok szerint a világegyetemben az energia és az anyag a két alapvető fogalom. Valójában a fizika célja e két összetevő tanulmányozása; hiszen még a mozgást és az erőt is az anyag és az energia határozza meg. Minden egyéb tudományág is vagy az egyikhez vagy a másikhoz kapcsolódik. A kémia, a biológia, a fizika, a matematika és a tudás minden más megközelítése vagy az egyikkel vagy mindkettővel foglalkozik.

A tudomány mesteri Tervezője csodálatosan megtervezte teremtményeit. Figyeljük meg a munkát, amit a történelem első hetében elvégzett! Meghívunk, tarts velünk az izgalmas kaland során, amint tanúi leszünk, hogyan alkotta meg a Teremtő a földet és környezetünk világát több, egymást követő lépésben!

„Az Úr igéje alkotta az eget, egész seregét szájának lehelete. Gáttal torlaszolta el a tenger vizét, mederbe zárta hullámait… Amit ő mondott, meglett, és amit parancsolt, előállott” (Zsolt 33:6–9, *minden idézetet az új protestáns fordításból vettünk).

ELŐRE ELHATÁROZOTT TERV
Gondolkozzunk el a világ első hetéről, a teremtés hetéről!

Ellen White-nak a lélegzetelállító eseményt magyarázó írásai az evolúció tanával ellentétes álláspontot foglalnak el:
„Alaptalan az a feltevés, hogy az ember lassú, fokozatos fejlődéssel alakult ki az alsóbbrendű állat- vagy növényvilágból. Ez a tanítás a Teremtő csodálatos munkáját az ember szűk, földi fogalmaihoz alacsonyítja le” – (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták, 18–19. old.).

ENERGIA
Ezzel a kifejezéssel most nem az erőteljes cselekvési képességre utalunk, és nem is arra az érzésre, hogy feszül bennünk az erő. Tanulmányunk úgy vizsgálja most az energiát, mint munkára képes fizikai tényezőt. Az energiáról úgy beszélünk, mint mechanikai energia, elektromos energia, mágneses energia.

Ma a fizikusok az energiának különféle megnyilvánulásait kísérik figyelemmel: az akusztikus, fény-, elektromágneses, mozgás-, statikai, szél-, hidraulikus energiát, de ezenkívül van még hőenergia és kémiai energia is. A földön az energia csúcsát mégis az életenergia jelenti. Az életenergia minden más energiát magában foglalhat, vagy ezekké át is alakulhat, az élőlény felépítése szerint.

AZ ISTENTŐL SZÁRMAZÓ ENERGIA
A világegyetemben azonban nem található a Teremtőnél hatalmasabb energia, hiszen Isten maga energia, az energia az Úr lényének része. Bárhol is van Isten, ott van energia, Istenhez hozzátartozik a teremtő erő. Jelenléte magában foglalja az éltető erőt: ahol Isten van, ott melegség, fény és élet van. Ezért fogalmazom tehát így: amikor Isten, akiből az energia fakad elhatározta, hogy megteremti a Föld bolygót, az volt a teremtés első napja, az első vasárnap, ahogy ma mondanánk.

1Móz 1:3-at olvasva még jobban megérthetjük ezt a gondolatot: „Akkor ezt mondta Isten: LEGYEN VILÁGOSSÁG! És lett világosság”. A világosságot egyszer és mindenkorra a személyes, mindent megtervező Isten szava hozta létre a világban.

Mit tudhatunk meg ebből Istennek az emberrel és mindennapjainkkal való kapcsolatáról? Hogyan hat a gondolatainkra Isten, aki az abszolút ismeret birtokában munkálkodik?

Fantasztikus! Puszta léte hívta életre a teremtett világ minden alkotóelemét. A tervezés Mestere legelőször a mozgatóerővel, az energiával hozta létre a kézzelfogható „dolgot”, az anyagot.

Ma is így munkálkodik Isten, akit szolgálunk. Amikor imádkozunk, ereje közvetlenül áramlik az emberbe. Ellen White ekképpen egészíti ki ezt a gondolatmenetet: Jézus „a forrása éppen úgy a mulandó, mint a lelki áldásoknak. Krisztus, az igazi kőszikla velük volt vádorlásuk egész ideje alatt… Amiként az életet adó víz sugárban ömlött ki a megütött kősziklából, éppen úgy Krisztusból – aki verettetett, …az üdvösség vízsugara árad az elveszett nemzetségre” – (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták, 378. old.). Áldott bizonyosság ez!
Isten így alkotta meg az időt és annak különböző egységeit is. A nappalt és az éjszakát az aznap elvégzett munkája határozta meg. Az első nap összefoglalása tehát: energia és idő. Istenünk azóta is az emberekkel lakozik, terveit ezen időegységek felhasználásával közli és viszi véghez: az egek hirdetik dicsőségét, minden szombat, a felhőoszlop nappal, a tűzoszlop éjjel, a sok-sok egyéb, gondviselésszerű csoda, a próféciák és Urunk, Jézus által. Jézus Krisztus is ebben az időkeretben hajtotta végre a nagyszerű megváltási tervet, pontosan akkor, „amikor eljött az idő teljessége” (Gal 4:4).

A LÁTHATÓ ANYAG
Miután Isten meghatározta a világ energia-összetevőit, elkezdte rendszerbe foglalni az anyagot. Addig tudniillik az alkotóelemek rendezetlen állapotban voltak (1Móz 1:2). Tehát Isten szétválasztotta a szilárd anyagot a folyékony halmazállapotú anyagoktól.
Ekkor tűnt elő a föld (a föld pora). Ezelőtt azonban a vizet szabadította fel addigi meghatározhatatlan állapotából. A víz mellett létezett még a nagyon híg levegő, a gáz, ami az eget képezte. Az eredmény?

Az addigi rendezetlenségből az elemek tucatjai – köztük a 27 szerves molekula – rendezett formát öltöttek. Az anyagot ilyen vagy olyan formában meg lehetett találni, volt szén, lítium, magnézium, kén… és az összes többi kémiai elem, amelyeket csoportokba foglalva táblázatában felsorolt Mengyelejev (1834–1907).

Hétfőn újra hallatszott Isten hangja ott, ahol korobban csak zűrzavar volt: „Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket. Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. Azután elnevezte Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap” (1Móz 1:6–8). A Szentírás szerint ez volt a teremtés hetének második napja.

Az alkotórészek elrendezése után az anyag két ill. három halmazállapot formát öltött. Ha a folyékony és a szilárd halmazállapotról beszélünk, akkor kettő, de ha a légneműt is megnevezzük, akkor háromféle halmazállapottal találkozunk. Ne feledjük, hogy bolygónkat kizárólag élettelen összetevők alkották. Eddig nyoma sem volt semmi „élőnek”. A Mester ekkor még éppen csak elkezdte káprázatos tervének megvalósítását. Több csoda következik még ezután, amelyek láttán meggyőződhetünk arról, hogy Isten teremtői munkája változatos, korlátokat nem ismer. Ádám és Éva számára „a teremtés rendje és harmóniája végtelen bölcsességről és hatalomról beszélt” – (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták, 25. old.).

AZ ANYAG MAGASABB RENDŰ FORMÁJA
Mózes első könyvéből tudjuk, mit tett a tervezés Mestere a harmadik napon, kedden: elrendezte a vizeket, amivel lehetővé tette, hogy a szárazföldön elinduljon az élet. A Szentírás így számol be erről: „Növesszen a föld növényeket: füvet, amely magvakat hoz, gyümölcsfát, amely fajtájának megfelelő gyümölcsöt terem” (1Móz 1:11).

Lenyűgöző, hogyan népesítette be élőlényekkel a szárazföldet szerető Istenünk. Az élőlényekben az anyag és az energia bölcs ötvözése figyelhető meg: az anyag energiával telt meg. A növények élettel teli magvakat hoznak, és képesek szaporodni. Vajon nem az anyag magasabb rendű formája ez?

A szépség és változatosság minden formája megtalálható bennük, színekkel és különféle képességgel megáldottak, a maghozó növények magjaikat a szél szárnyán vagy a vizek hátán szerteküldik… Tarkabarka színű, sokféle formájú növények, levelek és virágok… A növényvilág mind megannyi csodája, szemet gyönyörködtető, élő szervezetek! Csodálatos Teremtőnk van, aki nem más, mint Jézus! Dicsőség nevének!

Valami azonban korlátozta e teremtmények életét: helyhez kötődtek. A talajban gyökereztek, helyváltoztatásra képtelenek… De várjunk egy kicsit, semmi ok az aggodalomra! Mennyei Tervezőnk még magasabb rendű csodák megalkotására készült.

A VILÁGŰR
Mintha szünetet iktatna be Istenünk, földünkről kilépve folytatta teremtői munkáját: ezúttal a világűrben munkálkodott.
Fenséges Urunk, a világmindenség Királya energiája által látható anyagból álló égitesteket függeszt fel az űrben. A napot, amely uralkodik nappal és pályáján halad, és a holdat, hogy uralkodjon éjjel – ez is meghatározott pályáján mozog!

Energiával teli, szilárd és folyékony anyagból álló égitestek járják pályájukat – ez a Tejútrendszer. Minden égitest elrendelt pályáján halad, a mesteri Csillagász és Tervező rendelése szerint. „Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától… és hogy világítsanak a földre” (1Móz 1:15–16).

MOZGÓ ÉLŐLÉNYEK
Ekkor először – nem az evolúció fejlődésének évmilliárdjai után, hanem éppen a következő napon – mozgó élőlények seregei jelentek meg. A világmindenség tervező Mestere először a vízi- és a szárnyas állatokat teremtette meg. Mindez szerdán történt.

Figyeljük meg, először azt parancsolta, hogy pezsdüljenek a vizek élőlényektől, majd az égi madarakat hívta életre. A Biblia feljegyzése szerint így történt: „Azután ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől, és repdessenek madarak a föld felett, az égbolt alatt. És megteremtette Isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgő különféle fajta úszó élőlényeket, és a különféle fajta madarakat. És látta Isten, hogy ez jó. Azután megáldotta őket… Így lett este, és lett reggel: ötödik nap” (1Móz 1:20–23).

Az energiával teli és mozgásba hozott anyag még bonyolultabb formája jött létre! Úszó és repülő állatok számtalan faja tűnt fel a színen. A bolygó kezd benépesülni. Először a víz és a levegő, a következő lépésben pedig a szárazföld lakói jelennek meg.
Még más is csodálatra késztet: ezek a lények kapták az első áldást, ami ezután még kétszer hangzott el a teremtés hetében… Mi volt ezzel a célja a tervezés Mesterének? Vajon ez is része az emberekre vonatkozó tervének? Feltétlenül!

Így munkálkodik Jézus. Mindig tökéletes terveit követi. Nem tévedhet, mert az Ő útai egészen mások, mint a mieink (lásd: Ésa 55:8). Velünk megeshet, hogy nem ütjük meg a mértéket, gyakran okozunk csalódást egymásnak. Tévedéseink legtöbbször nem szándékosak, szeretnénk elérni a célt, mégsem sikerül. Jézus azonban mindent tökéletesen tesz!

A SZÁRAZFÖLDI ÉLŐLÉNYEK
Megfigyeltük, hogy a mesteri Tervező milyen séma szerint munkálkodott? A teremtés hete első három napjának ez volt a sorrendje: bonyolult, még bonyolultabb, legbonyolultabb… Az utána következő három napnak, szerdától péntekig szintén ez a menete: bonyolult, még bonyolultabb, legbonyolultabb. Alkotásának módszere körkörösen halad előre az „egyszerűtől” az egyre összetettebb dolgok megteremtése felé.

A Szentírás beszámolója így hangzik: „Azután ezt mondta Isten: Hozzon létre a föld különféle fajta élőlényeket: különféle fajta barmokat, csúszómászókat és egyéb földi állatokat. És úgy történt… És látta Isten, hogy ez jó” (1Móz 1:24–25).

A mozgó élőlények koronájaként alkotta meg Isten az embert – a férfit és a nőt! A Biblia így írja le: „Akkor ezt mondta Isten: »Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá…« Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket” (1Móz 1:26–27). Ekkor hangzott el a tervezés Mesterének második áldása a földön, amit Ádámnak és Évának, teremtése koronáinak mondott. 1Mózes 2. fejezetében olvashatunk arról a különleges folyamatról és módról, ahogyan Isten a földnek porából először megformálta Ádámot, majd pedig Ádám oldalbordájából megteremtette Évát (1Móz 2:7, 22).

Arthur S. Maxwell így ír: „Mondhatta volna Isten: »Teremtsünk embert a majom hasonlatosságára!« De nem ezt mondta. Mondhatta volna: »Teremtsünk embert az oroszlán hasonlatosságára, csak legyen nagyobb és erősebb!« De nem ezt mondta. Úgy döntött, hogy az embert saját hasonlatosságára teremti meg. Ennél nagyobb megtiszteltetésben nem is részesíthette volna az embert, nagyobb szeretetet nem is mutathatott volna iránta. »Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából.« Amikor megalkotta a vízi- és szárazföldi állatokat valamint a madarakat, csak szólt, és minden meglett. Hangjának hallatán »előugrottak« a föld porából. Az ember teremtése azonban másként történt. Isten »megformálta« az embert. Végtelen bölcsességgel, végtelen türelemmel és végtelen gyengédséggel formázta meg a nemes vonalú fejet, a kedves arcot és az erős testet. Majd »élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élőlénnyé«” (1Móz 2:7) – (Arthur S. Maxwell: The Bible Story, 1. köt. 40–41. old.).

Steve May ezt írja: „Carl Sagan szerint egy emberi kromoszóma több milliárd, egészen pontosan húszmilliárd bit információt tartalmaz. Ez az információhalmaz mintegy hárommilliárd levelet tenne ki, ami megegyezik ötszázmillió szóval, kétmillió oldalon férne el, és ezekből az oldalakból négyezer tankönyvet lehetne összeállítani. Világos tehát, hogy egyetlen emberi kromoszóma hatalmas könyvtárnyi információt tartalmaz. Az ember tehát páratlanul finom ízléssel és alapossággal megtervezett lény” – (Steve May: The Story File, 81–82. old.). A Prófétaság Lelke ihletett szavakkal írja le az Ádámot és Évát körülvevő csodálatos környezetet: „Ősszüleink otthona… a legnagyobb művész keze munkája volt” – (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták, 23. old.).

MESTERI KOMBINÁCIÓ
Isten befejezte teremtői munkáját. Nem dolgozott tovább az energiával és az anyaggal. A hetedik napon az előző nap teremtett, legmagasabb rendű lények társaságát kereste. Ez volt az az idő, amikor értelmes teremtményei élvezhették az Alkotójukkal való közösséget. Szombaton így szólt az Úr: „Jöjjetek, és vegyetek bölcsességet tőlem…”

Alkotónk, aki az emberiséget a semmiből (ex nihilo) teremtette, várja a második teremtést, hogy újjáteremtsen. Nikodémusnak mondta: „Újonnan kell születnetek”, és ma velünk is ez a terve, az, hogy újjászülessünk.

Jézus a szél és a víz jelképével (Jn 3:5–8) akarta bemutatni a Szentlélek életünkben végzett munkáját; azután érkezik el az anyaghoz… az életerőt adó Szentlélek által! Ugyanezt a jelképet használja Ezékiel is a Szentlélekkel kapcsolatosan: energia, víz, anyag (36:25–27) – ami az emberi szív. Ilyen az Isten, akit szeretek! Kész vagy szövetségre lépni ma vele? Megszeretted már?

SZEMÉLYRE SZABOTT, KÜLÖNLEGES TERV
Csodálatos tudni, hogy hatalmas Istenünknek, aki a tervezés Mestere, személyre szabott, különleges terve van a Te életeddel és az enyémmel is. Hallgassuk csak:

„Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek” (Jer 29:11).

Lehet, hogy valaki éppen ezt gondolja: „Káosz az életem. Nincs semmi remény. Nem reménykedem a jövőben, abban sem, hogy újrakezdhetném az életet… Olyan sivár minden. Végem van.” Nem, nincs véged! Nézzük csak meg, mit tartogat számunkra hatalmas Istenünk!

„Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok! Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok” (Ésa 43:19).

„Életünk összekuszálódhat, de ha alávetjük magunkat a bölcs Mesterművesnek, Ő olyan mintázatú életet és jellemet alakíthat ki, amely az Ő dicsőségére szolgál… Megújult nemzetség fog vele járni fehérben, mert méltó lesz rá” – (Ellen G. White: Jézus élete, 274. old.).

VÉGKÖVETKEZTETÉS
Nos, kedves fiatalok, ez az igazi terv! Csodálatos az Isten, aki mindent mesterien megtervezett! Ha kigondol valamit, azt komolyan is veszi!

Minden részletet megfelelően eltervezett: munkáját semmi sem korlátozta. Nincsenek előre nem látott fordulatok, váratlan események. Mindent előre elgondolt, hogy a legjobb eredményt érje el! Mesteri tervében tekintettel van összes teremtménye jólétére. Bölcsen három „világot” tervezett meg, egymásutánban, hogy táplálják, eltartsák egymást: az ásványvilágot, a növényvilágot és az állatvilágot. Az anyag és az energia tökéletes kombinációja, amely jól működik… és mindez értünk! Nagyszerű tervet tartogat neked is Isten, akinek minden elgondolása jó!

Rábízod életed a Tervezőre és Alkotóra? Elhatározod, hogy az Ő bölcsességére támaszkodsz? Kész vagy a mesteri Tervező oldalára állni? Felelj erre a kérdésre magadban, ha szeretnéd életedet Teremtőd, Terveződ és Megváltód akarata szerint élni! Örülünk, ha az Ifjúsági Imahét alkalmain ilyen fontos döntések születnek! Isten áldását kívánom! „Adja meg szíved vágyát, teljesítse minden tervedet!” (Zsolt 20:4).

Az üzenet zárásaként a Generál Konferencia Végrehajtó Bizottságának hivatalos közleményéből (A teremtés tanának megerősítése) közlöm a befejező mondatokat. E dokumentumot a Generál Konferencia 2004-es ülésén szavazták meg. „A Biblia a teremtés történetével kezdődik, és az újjáteremtés leírásával fejeződik be. Isten visszaadja, amit ősszüleink a bűneset miatt elveszítettek. Az Úr, aki kezdetben szavával alkotott meg mindent, a bűnnel, a gonoszsággal és a halállal vívott harcában végül dicsőséges győzelmet arat. Ő az, aki közöttünk lakozott és helyettünk halt meg a Golgotán. A világ teremtésekor a mennyei lények öröméneket zengtek, hasonlóképpen énekelni fognak a földről megváltottak is: »Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett.« »Méltó a megöletett Bárány« (Jel 4:11; 5:12)” – (Youth Ministry Accent, 2005. 1. negyedév, 17. old.).

Alfredo Garcia-Marenko