Hogyan ne veszítsd el a józan eszed?

„Te azonban légy józan mindenben…” (2Tim 4:5) – inti Pál fiatal munkatársát, Timótheust. Ez a rövid mondat mintha nekünk is szólna ma, egy zaklatott, szélsőségekbe hajló világban. Józannak maradni azt jelenti, hogy megőrizzük a belső egyensúlyt akkor is, amikor körülöttünk minden elbillenni látszik: a gondolkodás, az erkölcs, a közbeszéd vagy éppen az érzelmek szintjén.

A Biblia józansága nem hideg racionalitást jelent, hanem mértékletességet, tiszta gondolkodást és lelki éberséget. A görög eredetű szó, amelyet Pál használ, eredetileg a részegségtől mentes, józan emberre utal, átvitt értelemben azonban a szív és az elme összhangját jelenti. Aki józan, az nem sodródik a pillanat érzelmeivel, nem enged a félelmek, a divatos tanok vagy az önigazoló gondolatok vonzásának – hanem Isten Igéjéhez igazítja döntéseit.

Timótheus korában is megjelentek a szélsőségek: tévtanítók, vitatkozók, önjelölt vezetők és pénzsóvár hívők kavarták fel a gyülekezet békéjét. Ezért írja Pál: „Te azonban légy józan mindenben, a bajokat szenvedd el, végezd az evangélista munkáját.” (2Tim 4:5) A józanság tehát nem a passzivitás, hanem a hűség és kitartás erénye: akkor is helytállni, amikor mások elbizonytalanodnak.

A józan ember a helyén látja önmagát. Nem gondol magáról többet, mint kellene, és nem is becsüli le magát – mert tudja, hogy Krisztusban van a valódi értéke. Róm 12:3 szerint „józanul kell gondolkoznunk az Istentől kapott hit mértéke szerint.”

Ahhoz, hogy megőrizzük a józanságunkat, újra és újra vissza kell térnünk Isten jelenlétébe. Aki imádságban és Igében él, az nem esik pánikba, nem veszti el a tisztánlátását, mert tudja, kiben bízik. Péter apostol így bátorít: „Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el.” (1Pét 5:8)

A józan ember tehát nem közönyös, hanem éber; nem hideg, hanem mértékletes; nem elzárkózó, hanem szeretetben fegyelmezett. Ilyen józanságra hív ma is Isten – hogy megőrizzük hitünket, reménységünket és emberi méltóságunkat egy elbizonytalanodott világban.
 „A bölcsesség kezdete az Úr félelme. A józan eszűek mind eszerint élnek.” (Zsolt 111:10)

Kis István
egyházterületi titkár