Igei üzenet – 2022. 04. 22.

„Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.” (Mt 6,34)

Szokatlan időket élünk, amelyek bőven adnak okot az aggodalmaskodásra. Az életünket már 2 éve bolygató Covid is itt van még, noha most valamelyest háttérbe szorítja a háború, annak a jelene, és lehetséges kilátásai. És akkor még nem beszéltünk az inflációról, és általában a gazdasági borúlátásról, ami szintén megalapozottnak tűnik.

A tömeges emberi szenvedés tudata – ráadásul egészen közel hozzánk – a tehetetlenség a megállítására és a várakozás a még rosszabbtól, hogy bennünket is elérhet, önmagában is és eleve igénybe veszi a lelki erőt és sokakat leterhel. Igaz ez a társadalom egészére is, de ránk, hívő emberekre is, hiszen nem vonhatjuk ki magunkat a történések és azok hatása alól.

Mégis, mit tehetünk, és jelent-e valami előnyt vagy segítséget a hit ilyen élethelyzetekben, mint a mostani? Kell, hogy jelentsen! Jézus és az apostolok kora sem volt mentes a hasonló kihívásoktól, mégis – vagy talán éppen ezért? – hangzik el a fenti ige felszólítása!

Hiszen éppen az ilyen idők mutatják meg ennek az igének az erejét és értékét! Tudniillik, amikor nem tudod mit hoz a holnap, csak annyi biztos, hogy fenyegetőnek látszik, amin nincs hatalmad változtatni, ilyenkor:

1. felértékelődik a hit, ami a bizalommal Istenre hagyatkozás, és ilyenkor egyedüli megoldásként marad meg nekünk. Milyen nagy dolog, hogy nekünk ez megvan, míg sok-sok nem hívő felebarátunk enélkül áll a történelem viharában!
2. Ilyenkor értjük meg igazán, mire utal, hogy elég a mának a maga baja, kihívása, ne terheljük rá még a holnapit is – bár a természetünk azt diktálná. Majd eljön annak is a maga ideje, de érkezik majd vele az esedékes gondviselés is.
3. És ha a legrosszabb következne be, ha bennünket is elér a történelem vihara? Akkor nekünk ott a hit végső horgonya, hogy „a mi országunk nem e világból való…, hanem mást várunk, maradandót”, aminek az ideje így vagy úgy, de el fog érkezni. A történelem vége sem ígér jobbat a mostani időknél, sőt. Nem a vizsga halasztása a megoldás, hanem az, hogy felkészült állapotban érjen bennünket!

Próbáljuk a mát hitben megélni, emberek üdvét szolgálni, a holnapot Istenre bízni, és mindent megtenni, hogy készen legyünk. Ebben gyökerezik az a békesség, amit Krisztus Urunk ígért az Őt követőknek.

Stramszki István
egyházterületi kincstárnok