Éppen egy földrengést éltünk át a házunkban, mint sokan Victoria-szerte. Erős és váratlan volt – a legerősebb, amit valaha itt éreztünk.

Az elmúlt néhány év során, az egész világot érintő járvány kapcsán úgy éreztük magunkat, mint akiket velejükig megráztak. Megtanultuk, hogy ebben a világban nem bízhatunk dolgokban; megtanultuk, hogy nem támaszkodhatunk terveinkre; még a tervek készítéséről is lemondtunk, mert olyan hiábavalónak tűnt. Ki gondolta volna, hogy maszkot kell viselnünk, ha elhagyjuk otthonunkat, kijárási tilalmat rendelnek el, vagy hogy csak 5 kilométernyi távolságra utazhatunk el lakóhelyeinkről? Ki gondolta volna, hogy nem látogathatjuk meg egymást a saját otthonunkban, vagy nem élvezhetjük az olyan egyszerű örömöket, mint a barátainkkal való közös piknikezés, szőnyegen ücsörgés, nevetés és beszélgetés? Ki gondolta volna, hogy ezek megtörténhetnek Ausztráliában, a biztonságos országban?

Egész világunk instabilnak tűnik

„Ti ugyanis nem érinthető és lángoló tűzhöz járultatok, nem forgószélhez, sötétséghez és fergeteghez, harsonazengéshez és szózatok hangjához. Akik ezt hallották, azért esedeztek, hogy ne szóljon hozzájuk az ige, mert nem viselhették el azt, ami parancsba volt adva: »Még, ha oktalan állat érinti is a hegyet, kövezzék meg«; s a látvány is olyan rettenetes volt, hogy Mózes így szólt: »Megrémültem és reszketek«.

De ti Sion hegyéhez járultatok, és az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez, sokezernyi angyal seregéhez, az elsőszülöttek egyházához, akik fel vannak jegyezve a mennyben, és mindenki bírájához, az Istenhez, a tökéletességre jutott igazak lelkeihez, az új szövetség közvetítőjéhez, Jézushoz, és a meghintés véréhez, amely jobbat szól, mint Ábelé. Vigyázzatok tehát, ne utasítsátok vissza azt, aki beszél! Mert ha azok, akik vonakodtak meghallgatni a földön szólót, nem menekültek meg, sokkal kevésbé mi, ha elfordulunk attól, aki a mennyből szól hozzánk! Az ő szava akkor megrendítette a földet, most pedig ígéretet tesz: »Még egyszer megrendítem nemcsak a földet, hanem az eget is«. Ez a »Még egyszer« a változékony dolgok eltűnésére utal, hogy megmaradjanak azok, amelyek rendíthetetlenek. Mivel tehát rendíthetetlen országot nyertünk, őrizzük meg a kegyelmet, hogy általa Istennek tetsző módon, tisztelettel és félelemmel szolgáljunk, mert emésztő tűz a mi Istenünk.” (Zsid 12,18–29)

Ebben a szövegben Isten megígéri, hogy meg fogja rázni az eget és a földet, így csak a rendíthetetlen dolgok maradnak meg. Az eget és a földet eltávolítják, és valami újjal helyettesítik – valami örökkévalóval, amit soha nem lehet megingatni. Tudjuk, hogy ez az egyik dolog, amire támaszkodhatunk. Ez az egyik dolog, melyre reményeinket fektethetjük, és amelybe hitünket vethetjük. Ez szilárd, biztos, megbízható és igaz.

Bár szörnyű látni, ahogy világunk remeg és instabil, talán jó dolog, ha megtanuljuk, hogy ne ebben a világban reménykedjünk. Szemünket Isten országára összpontosíthatjuk, mely népéből fog felépülni, élő kövek alkotják – mi már ennek az örök királyságnak a polgárai vagyunk. Vannak azonban dolgok, melyek maradandóak: hit, remény és szeretet. És bár helyénvaló, hogy szomorkodunk és gyászolunk e világ miatt – betegség miatt, halál miatt, a kegyetlenségek miatt és a szabadság elvesztése miatt -, mindezek közepette Isten nekünk ajándékozott örömében élhetünk, és abban a tudatban, hogy királysága örökösei vagyunk.

Mit kellene felelnünk erre? A Zsidókhoz írt levél azt mondja nekünk, hogy „legyünk hálásak Istennek azzal, hogy szent tisztelettel és félelemmel szolgáljuk őt”. Miközben látjuk a földrengéseket, háborúkat, tiltakozásokat, a halált és a betegségeket, örömmel tölti el Istent, hogy ha hálásak vagyunk, és szent tisztelettel és félelemmel szolgáljuk Őt. Megnyitotta a szemünket valami nagyobbra és nemesebbre: sziklaszilárd jövőnkre, egy királyságra, amelyet soha nem lehet megingatni. Megígéri, hogy velünk lesz minden körülmények között, és bátorságot és erőt ad nekünk ahhoz, hogy szembenézzünk mindennel, amivel szembe kell néznünk.

A cikk forrása: https://adventist.news/news/the-earth-is-shaking

Zanyta Woodward
Lilydale-i Női Szolgálatok Osztálya – Ausztrália