Vírushelyzet aktualitásai – 2021. 04. 30.
Itt a lehetőség
Drasztikusan csökkent gyülekezeteinkben az új megbetegedések száma. 17 új betegről tudunk és két testvérünket veszítettük el. Az intézményeinkben, ahol januárban megkapták az oltást, gyakorlatilag nem fordulnak elő megbetegedések, már közel két hónapja.
Egy hét választ el a nyitástól, és attól is, hogy akár minden testvérünk vállalja a fertőzési lánc megszakítását, hozzájáruljon mások védelméhez és a közösségi élet rendezéséhez. Bárki, aki szeretné, soron kívül oltást kaphat kórházi oltópontokon (100 helyen az országban). Így elérhető lenne az egyházon belüli teljes immunitás.
A belső felmérések szerint sok gyülekezet nagyon közel került ehhez az állapothoz (ahol a tagság 80% beoltott vagy regisztrált). Az átlagos létszámhoz képest kisebb gyülekezeteknél a kép nagyon vegyes. Egy részüknél ez az arány 90% feletti, más részénél 30% körüli. A szkeptikusok, bizonytalanok száma még mindig számottevő, de nagyon sokat változott a helyzet az elmúlt hetekben.
Ez a jelenség nemcsak Magyarországon figyelhető meg. A Generál Konferencia hivatalos lapjában (Adventist Review) egy cikk jelent meg ezen a héten (április 24), ami az oltási bizonytalanság mögötti lelki-érzelmi kérdésekkel foglalkozik. Az írás angol változata itt található meg: https://www.adventistreview.org/the-psychology-of-vaccine-hesitancy.
A szerző a Közép-Amerikai Divízió tagsága számára írta a cikket, de a GK megjelentette és hozzáférhetővé tette az egész világegyház számára. Egy részét itt közöljük (a teljes cikk elérhető lesz az Unió Covid oldalán), ami segíthet azoknak, akik felelősséget éreznek másokért, de eszköztelennek érzik magukat.
A vakcina-bizonytalanság pszichológiája
Hogyan segíthet az egyház?
Néhány tanács arra vonatkozóan, hogy miként állj szóba a COVID-19 védőoltások ellenzőivel. Írta: Dr. Carlos Fayard (Loma Linda, WHO)
A világjárvány elleni küzdelem egyik legnegatívabb eleme lélektani tényezőkhöz köthető. Az első lezárások hatásától kezdve a pandémiás fáradtságig, a járvány ellen hozott intézkedések (pl. maszkviselés, távolságtartás, kézmosás), és most a védőoltások körüli különböző magatartásoknak és hiedelmeknek mind nagy kihatása van a világjárvány megállítására és életek mentésére.
Néhány hónappal ezelőtt feleségem és én csatlakoztunk egy WhatsApp csoporthoz, amelyet egykori középiskolás osztálytársaink hoztak létre 50 éves érettségi évfordulónk közeledése alkalmából. Jó volt fotókat látni gyermekeikről, unokáikról, kertjeikről, otthonaikról és a régi élményekről. Ám nem voltunk felkészülve arra, hogy sokukból milyen heves reakciókat váltott ki a járvány, és most a vakcinák kérdése: „A COVID csak megtévesztés;” „A hatalmon lévők így akarják irányítani az embereket;” „A vakcinák veszélyesek;” „Ha beoltatod magad, kísérleti nyúl vagy;” „Inkább a természetes gyógymódokban bízz;” „Hova helyezed a bizalmadat? Nem Istenben kellene hinned?”
A csoport tagjai mind adventista iskolában végeztek, az idézetek pedig az adventista egyház ma is aktív tagjaitól származnak. A szkeptikusok között van néhány orvos és valamivel több nővér is, akik közül egyikük egy nagyváros oltási programját felügyelte. A Loma Lindai Egyetem (LLE) egy elkötelezett adventista professzorának és szakértőjének COVID-vakcinákról szóló rövid, kiváló magyarázatát bemutató videót kereken elutasítottak. Feleségemre, aki az LLE Orvostudományi Karának professzora, kiváló tanulóként emlékeznek osztálytársaink. Ő is szívesen adott néhány kiegészítő információt, de erre csak azt a választ kapta, hogy őt is „félrevezették.”
Nem tudom, hogy ez a vélemény mennyire elterjedt a környékeden élő egyháztagok és a közösség körében. Mégis, a legtöbben egyetértünk abban, hogy az oltás felvétele meghatározó lépés a járvány visszaszorítása, valamint minél több élet megmentése érdekében. Most veszítettük el sógornőnket is a COVID miatt, még mielőtt beoltathatta volna magát. A kutatók „vakcina-bizonytalanságnak” nevezik ezt a jelenséget. A COVID-ot érintő helyzet és érvek többnyire egyedülállóak erre a vírusra nézve. Mégis, az oltással kapcsolatos magatartások és hiedelmek nem sokban különböznek a múltbeli, más betegségekre vonatkozó reakcióktól.
Hogyan álljunk hozzá ehhez a vakcina-bizonytalansághoz? Az egyháztagokat és a környező közösségeket tekintve lehet-e az egyháznak építő szerepe abban, hogy csökkenti a gyanakvást és akár el is hárítja a téves információkat?
Hiedelmek, magatartások és vakcina-bizonytalanság
Az emberek orvosi kezeléseket és oltóanyagokat érintő tétovázása nem újdonság. A világjárvány azonban elkerülhetetlenné tette, hogy legtöbbünk beoltassa magát a tömegimmunitás elérése érdekében.
A vakcina-bizonytalanság azt jelenti, hogy valaki késlekedik az oltásra jelentkezéssel, vagy visszautasítja azt, annak ellenére, hogy van elérhető vakcina szolgáltatás. A kutatások személyes szinten a vakcina-bizonytalanság öt fő meghatározó tényezőjéről beszélnek: bizalom, megelégedettség, elérhetőség (vagy korlátozások), kockázatszámítás és kollektív felelősség.
A bizalom a vakcinák hatékonyságába és biztonságába vetett hitre utal. A megelégedettség akkor jelenik meg, ha a vakcina által megakadályozható betegségek érzékelt kockázata alacsony, így az oltás szükségtelennek tekintett (például, „a COVID a népességnek csak kis százalékát érinti.”). A korlátozások a vakcina hozzáférésének akadályaira utalnak. A kockázatszámítás a fertőzés és a vakcina kockázatainak gondos összehasonlítása, és az ebből eredő döntés („Senki nem tudja, hogy a vakcina valóban megvéd-e a későbbiekben is.”). A kollektív felelősség arra vonatkozik, hogy valaki hajlandó-e megvédeni másokat azzal, hogy beoltatja magát, vagy elkerüli ezt a felelősséget („Hagyom, hogy mások oltassák be magukat, és így érjük el a tömegimmunitást.”).
A vakcina-bizonytalanság ezen tényezőinek mindegyikében szembetűnő a hiedelmek és magatartások szerepe. Hadd emeljem ki a bizalom kérdését. Egy, az Egyesült Királyságban íródott friss tanulmány rámutat az információba vetett bizalom szerepére a vakcina elfogadói és a tétovázók esetében is: „A COVID-19 vakcinát elfogadó válaszadókkal összehasonlítva, a vakcina elutasítói a járvánnyal kapcsolatos információk beszerzése során kisebb valószínűséggel támaszkodtak hagyományos és mérvadó forrásokra, és bizalmatlanok is voltak az ilyen források esetében.”
Az érzelmek szerepére is oda kell figyelnünk. Perry Halkitis pszichológus és közegészségügy-szakértő így fogalmazott: „Az érzelmek és pszichoszociális körülmények túl gyakran veszik át a logika és racionalitás helyét, ez viszont a betegséget táplálja… A szakértők figyelmét gyakran elkerüli az egészségüggyel szembeni bizalmatlanság, a félelem/elkerülés, valamint a megbélyegzés.”
Tulajdonképpen az agy két jól elhatárolható területéről beszélünk, amelyek egyike a racionális információt a másik az érzelmi alapú reakciókat dolgozza fel. Inkább az érzelmek, és nem a logika, felelősek a vakcináról kialakult téves, hamis információkért és összeesküvés-elméletekért.
Téves, hamis információk és összeesküvés-elméletek
A hamis információk megfontolt és szándékosan terjesztett téves információk; a téves információk, amelyek szintén hamisak, nem feltétlenül félrevezetés céljából terjesztett hírek; a gyanakvás több, mint egyszerű bizalomhiány, rosszindulatot feltételez, és általában „összeesküvés-elméletként” utalnak rá — ezek táplálják a félelmet, az elkerülést, és „ésszerű magyarázatot” adnak a vakcinázás folyamatával szembeni bizalmatlanságra. Az összeesküvés-elméletek „úgy látják egy esemény végső okát… mint nagy hatalommal rendelkező egyének vagy szervezetek rejtett szövetsége által kiötlött titkos tervet, és nem úgy, mint nyilvános tevékenységet vagy természetesen bekövetkező eseményt. Az ilyen elméletek megcáfolásához nehéz meggyőző bizonyítékot találni, különösen azért, mert gyakran a szakértőket is az összeesküvés részének tekintik, és az ennek ellentmondó újabb bizonyítékokat be lehet építeni egy létező magyarázatba.”
Egykori osztálytársaink téves információkat (pl. „Senki nem tudja, milyen hatással van géneinkre a vakcina”) és összeesküvés-elméleteket (pl. „A gyógyszeripar csak azért csinálja ezt, hogy meggazdagodjon, ahelyett, hogy a természetes gyógymódokat népszerűsítené”) hangoztatnak. Ez az oka annak, hogy Loma Lindai kollégám magyarázatát és feleségem érveit elutasították. Mindketten az agy racionális felét célozták meg, míg osztálytársaink az agy érzelmeket feldolgozó felével fogadták azt, amit megtudtak.
Segíthet az egyház?
Hogyan segíthet az egyház a vakcina-bizonytalanság, a téves információk vagy akár az összeesküvés-elméletek problémájának megoldásában? Tulajdonképpen, a szervezett egyház és annak tagjai már segítenek is: írott nyilatkozatokat és tájékoztatókat fogalmaznak meg, terjesztik a pontos információkat, valamint oltópontokról gondoskodnak. Tehet többet az egyház úgy, hogy még közvetlenebbül foglalkozik a vakcina-bizonytalanság félelmeivel vagy az oltáskerüléssel? Én hiszem, hogy tehetünk.
(a cikk folytatását, illetve a teljes cikket, az Unió Covid Hírek oldalán tesszük elérhetővé)
Hírek
Videó a REK-től
Dr. Hella Zoltán mindenki számára érthetően magyarázta el a legutóbbi interjúban, hogy az oltáskor mi történik az ember szervezetében. Az általa használt példát fiatalok egy csoportja megjelenítette. Talán így szemléletesebb és még érthetőbb lett egy bonyolult folyamat. A legtöbb félelem abból ered, ha valamit nem ismerünk.
Az elkészült videót itt nézhetitek meg: https://youtu.be/Zxmd_Jv4ld8
Jó hírek Izraelből
Izraelben a múlt héten, 10 hónap után először. nem volt COVID-os haláleset. Ez azért érdekes, mert Izrael sokkal előrébb jár az oltásokban, ugyanakkor csak most sikerült eljutniuk erre a pontra. Mindez azt sugallja, hogy hosszú még előttünk az út a betegség teljes visszaszorításáig.
https://www.bbc.com/news/world-middle-east-56868383
USA maszk nélkül
Az USA Járványügyi központja biztonságosnak minősítette, ha oltott személyek, kis csoportban, kültéren, maszk nélkül gyülekeznek. Ugyanakkor a beltéri összejöveteleken továbbra is kötelező a maszkviselés.
Ősszel újabb hullám várható
A brit szakemberek számítanak ősszel egy újabb hullámra, ezért már most berendeltek oltóanyagokat, hogy harmadik, erősítő oltást adhassanak a lakosságnak.
Vigyázzunk egymásra!
Dr. Ősz-Farkas Ernő
ESZO vezető
Dr. habil. Gáspár Róbert
egyetemi docens
Szegedi Tudományegyetem
Általános Orvostudományi Kar
Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet
