Ezek a gondolatok többeket visszatarthatnak a tanítványi csoportok alakításától, te ne tartozz közéjük! Vegyük sorra gyorsan, mik azok a terhek, amiket kérlek, ne vegyél a válladra. Ezek tévhitek:

  1. Csak lelkész vagy teológus vezethet tanítványi csoportot. Bármelyik laikus hívő alkalmas erre a feladatra, aki elkötelezett az iránt, hogy tanítványságát egy kis közösségen belül is megélje és össze tudja fogni egy kis csoport életét.
  2. Ha nem szeretek mások előtt beszélni, akkor nem vagyok vezetésre alkalmas. A csoportban maximum hatan lesztek, ráadásul a csoport vezetője nem tart előadást, hanem a beszélgetést vezeti, arra ügyel, hogy a csoporttalálkozó részei mind sorra kerüljenek és mindenki szóhoz jusson.
  3. A csoportvezetőnek teológiailag képzettebbnek kell lenni. A tanítványi csoportban a vezető nem tanító. A tanítónk a Szentlélek és a tananyag a Biblia. A vezetőnek nem feladata a felmerült teológiai kérdésekre mind válaszolni. Ha ilyen kérdések kerülnek elő, bátran keressétek meg a gyülekezetetek lelkészét velük.
  4. Mindent el kell mondanom magamról a csoportban. A tanítványi csoportban senkinek nem kötelező mélyebben megnyílni, mint ahogy ő szeretne. Egymás megismerése egy olyan folyamat, amit nem szabad siettetni. Csak annyit mondj, amennyit szeretnél.
  5. A csoport a cselekedetek általi üdvösség tanítását képviseli. A tanítványi csoport koncepciójától távol áll az a tévtanítás, hogy cselekedetek, a tanítványság szorgalmas gyakorlása által érdemelhetjük ki az üdvösséget. Éppen ellenkezőleg. Az üdvösségünk tudata ad erőt ahhoz, hogy a hitünk ne maradjon halott, és a cselekedeteink tükrözzék azt, hogy kihez tartozunk.

„Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka” (Efézus 2:8.)