„Nyugodj meg, attól megnyugszol!”
A címben szereplő mondat egy ideje szinte mottómmá vált. Megannyi alkalommal a körülöttünk lévő események csak úgy suhannak mellettünk, mi pedig próbálunk talpon maradni ebben az áradatban. Felzaklatnak tőlünk kívül álló körülmények, és nehézséggé válnak egyszerűnek tűnő dolgok is.
A névrokonom, Dávid király feje fölött rengetegszer csaptak már össze a hullámok. Élete viszontagságait néha könnyebben, néha nehezebben viselte. Egy nehéz pillanatában írhatta a 39. zsoltárt. Érdemes elolvasni. Nem éppen felemelő, de gyönyörű. Érzi a vesztét, a fájdalmas mindennapok súlyát, a feszültségek, konfliktusok mardossák a lelkét, és úgy dönt, hogy néma marad. Nem szól, csak tűr. Érdekes, hogy nem az a konklúziója, hogy ez így jó. Rájön, hogy a némaság csak gerjeszti a haragot, és a csend csak táplálja a tüzet, ami a lelkében lángol. Így amikor kitört belőle, még rosszabb volt, mintha nem maradt volna néma.
„Ezt határoztam: vigyázok szavaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel, megzabolázom számat, ha gonosz ember kerül elém. Néma voltam, szótalan, hallgattam, de ez nem volt jó, fájdalmam kiújult. Szívem fölhevült bennem, míg sóhajtoztam, lángra lobbantam, nyelvemmel beszélni kezdtem…” (Zsoltár 39,2-4)
Mi keresztények túl sokszor vagyunk csendben akkor, amikor beszélni kéne, és túl sokszor kiabálunk akkor, amikor nem kéne. Tucatnyi prófécia értelmezgetést vágunk mások fejéhez, vagy általunk jónak vélt elvekkel bombázzuk a körülöttünk lévőket. Amikor viszont igazságtalanságot látunk, fülünket-farkunkat behúzzuk, és konstatáljuk, hogy ez a másik ember, vagy a mi keresztünk.
Nem azt akarom mondani, hogy mostantól mindenki menjen fejjel a falnak, és ordibáljunk minden nap. Azt akarom mondani, hogy megvan a helye a haragnak, megvan a helye annak, hogy kiállj magadért. Nem elnyomni kell az érzelmeket, hanem megérteni őket, és helyesen reagálni rá. Mérges vagy? Akkor valami bánt. Szomorú vagy? Akkor valami rosszul érint. Örülsz? Akkor valami jó ért… Értsd meg az érzéseid és reagálj rá, ne nyomd el őket!
Ha csendben maradsz, azzal nem lesz jobb senkinek. Beszélj, állj ki magadért! Védj meg másokat! Aztán ha megvolt, nyugodj meg, attól megnyugszol!
Ömböli Dávid
Somogy-megyei körzet lelkésze
