Miért kell az adventista fiataloknak küzdeniük az identitásukért, és hogyan teszik ezt?

Idegtudós részletezi, milyen eszközökkel látta el Isten az emberi agyat, hogy mindebben sikerrel járjon.

Marcos Paseggi

„Van köztetek olyan, aki azért érkezett erre az eseményre, mert valamilyen nagy szeretet után kutat?” – tette fel a kérdést Rosana Alves neurológus Brazíliavárosban május 30-án, a 2024 Maranata Dél-Amerikai Divízió Ifjúsági Kongresszusán, a délelőtti plenáris ülésen részt vevő tömegnek. „Ma arról fogunk beszélgetni, hogyan alakíthatjuk ki a legjobb kapcsolatokat” – tette hozzá.

Alves, aki évtizedek óta kutatja az emberi agy és a pszichológia témáit, Jézus első megkísértésének bibliai történetét használta fel arra, hogy segítsen az adventista fiataloknak megérteni, mivel állnak szemben, és mit kell tenniük ellene.

„Sátán mindig a gyengeségeinket használja ki… azokat, akiknek van valamilyen érzelmi gyengeségük… azokat, akik genetikai sebezhetőséggel vagy gyengeséggel születtek… depresszió, szorongás, bipoláris zavar” – mondta Alves. „Megpróbálja meggyőzni a bántalmazott lányokat, hogy vagy fogadjanak el bármilyen „szerelmet”, vagy zárják el magukat a pozitív, értelmes érzelmi interakciókkal teli élettől.”

Harc az identitásunkért
Alves szerint Sátán nem akarja, hogy tudd, van egy Istened, aki még a gyengeségeid közepette is gondoskodik rólad. „Ahogyan Jézussal is tette, az a célja, hogy ellopja identitásunkat” – mondta. „De az identitásunk a mennyből jön, a genetikánk Istentől származik. Ezt soha ne felejtsük el”.

Alves hangsúlyozott néhány módot, ahogyan a Sátán el akarja pusztítani az identitásunkat. Idézte a legújabb tudományos tanulmányokat, amelyek bizonyítják, hogy a legkisebb mennyiségű alkohol is káros, és nincs olyan, hogy „társas ivás”. Idézett olyan tanulmányokat is, amelyek azt mutatják, hogy a házasság előtti szex jelentősen növeli a későbbi fizikai és érzelmi problémákat, beleértve az öngyilkossági gondolatokat is.

A Sátán támadásainak oka egyértelmű. „Elvesztette mennyei identitását, és most mindannyiótokra féltékeny” – mondta. „De, ha ragaszkodunk Istentől kapott identitásunkhoz, akkor megvan a boldog, bőséges élet bizonyossága, garanciája”.

Jézus első pusztai kísértésére reflektálva Alves ismét felszólította az adventista fiatalokat, hogy Isten útját válasszák Sátán ajánlatai helyett. „Meg kell hoznotok a döntést, hogy elfogadjátok-e Sátán most felkínált köveit, vagy megvárjátok azt a lakomát, amelyet Isten készített nektek” – mondta Alves.

Egy összezavarodott ifjúság

A legutóbbi felmérésekből kiderült, hogy a brazil fiatalok többsége nagyra értékeli a tudományt, és azt szeretné, ha a kormány befektetne a tudományba, ugyanakkor egyetlen brazil tudóst sem tudnak megnevezni – számolt be Alves. A tudományos „ismeretek” leggyakoribb forrása a közösségi média, ismeri el a tanulmány. Ugyanez a felmérés kimutatta, hogy a brazil fiatalok 67 százaléka nem tud különbséget tenni a tények és a vélemények között. Amikor arra kérték őket, hogy kutassanak egy adott témában, elismerték, hogy alapvető forrásuk az, amit a közösségi médiában hallanak az influencerektől.

Alves szerint azonban az adventista fiataloknak másnak kell lenniük. „Az a tény, hogy itt vagytok, azt mutatja, hogy valami jobbat kerestek” – mondta. „Arra vagytok kiválasztva, hogy segítsetek azoknak a fiataloknak, akiknek zavaros az identitásuk”.

Egy másik aggasztó tendencia Brazíliában és világszerte az, amit „agámiának” neveznek: fiatalok milliói vannak, akik nem akarnak megházasodni, családot alapítani és gyermekeket vállalni. „Ezek a fiatalok elkerülik a más emberi lénnyel való szoros kapcsolatot” – mondta Alves. „Kerülnek minden olyan romantikus vagy intim kapcsolatot, amely bármilyen elköteleződést tartalmaz”.

Elmagyarázta, mi az első számú aggodalma ennek a generációnak. „A környezet” – mondta Alves. „Meg akarják menteni a környezetet, a bolygót, de minek? Nem akarnak megházasodni vagy gyereket vállalni, szóval ki fog egy ilyen bolygón élni?”.

Alves megemlített más, az identitásunkat érintő problémákat is, például a magány járványát, amely egyes tanulmányok szerint „károsabb, mint a napi 15 szál cigaretta elszívása” – mondta. „Fiatalok milliói vannak, akik nem akarnak senkivel sem értelmes időt tölteni, ugyanakkor kétségbeesetten vágynak arra, hogy legyen kivel beszélgetniük. Értitek, hogy milyen zűrzavarban élnek ezek az emberek?”

Ennek ellenszereként Alves felszólította az adventista fiatalokat, hogy váljanak „problémamegoldó szakértőkké”, és segítsenek más zavarodott fiataloknak megtalálni az identitásukat.

Az érzelmi szabályozás szerepe

Isten nem csak azt mondja meg nekünk, hogy mit tegyünk, hanem megmutatja, hogyan érhetjük el azt, amit akar tőlünk – mondta Alves. A következő néhány percben megosztott néhány eszközt vagy utat a kapcsolati beteljesedés felé.

Az egyik az érzelmi szabályozás – mondta Alves -, amely segít abban, hogy az élet kihívásaival szembenézzünk anélkül, hogy feladnánk, és élvezzük az érzelmi egészséget. „Az érzelmi szabályozás féket állít, amikor olyasmit próbálok tenni, amiről tudom, hogy nem kellene” – magyarázta.

Azt is kifejtette, hogy ez olyasvalami, amit már a kezdetektől fogva meg kell tanulni, „hogy nem szabad mindent megkapnom, amit akarok, akkor, amikor akarom, és úgy, ahogy akarom”. Hozzátette: „Ezt Jézus segítségével kell megtanulni”.

Kognitív újraértékelés
Ugyanakkor egy másik eszköz, a kognitív újraértékelés segíthet az érzelmi szabályozásunk fejlesztésében, magyarázta Alves. „A kognitív újraértékelés segít megállni és átgondolni, hogy mit kellene tennünk”.

Elmagyarázta, hogy sok reakciónk az agyunk limbikus rendszerén alapul. Ez az a hely, ahol a mély érzelmek vannak. Ezek az érzelmek hasznosak lehetnek a szándékolt változások előidézésében. „A szomorúság például egy olyan érzelem, amely segít nekünk a gondolkodásban” – mondta Alves. „Segít eldönteni, hogy ugyanazon az úton haladjunk-e tovább, mint eddig, vagy inkább más utat válasszunk”.

Ennek megfelelően, magyarázta Alves, az emberi agyban van egy olyan struktúra, amellyel egyetlen állat sem rendelkezik, ahol a szabad akarat székhelye található. „Isten azért teremtett így, mert a saját hasonlatosságára alkotott minket” – mondta. „És segíteni akar abban, hogy kifejlesszük a kognitív átértékelés képességét, mert ez az identitásunkhoz kapcsolódik”.

Az összetartozás érzése
Ami sok emberből hiányzik ebben a világban, az a hovatartozás érzése, a tudat, hogy valahová tartoznak – hangsúlyozta Alves. „Hiányzik belőlük az a világnézet, amely lehetővé teszi számukra annak megértését, hogy jóval azon túl, hogy véletlenszerűen születtünk és élünk itt, Isten egy különleges küldetésre választott ki minket” – mondta. Alves kifejtette, hogy ez a tudatosság értelmet ad az életünknek. Mert „ami sokkal fontosabb annál, hogy kihez tartozol itt-az apukádhoz és az anyukádhoz, egy társhoz, a születendő gyermekeidhez-az az, hogy Isten országához tartozol. Mennyei genetikával rendelkezel! Ezt soha ne felejtsd el!” – mondta. „Istenhez tartozol!”

Cikk forrása: https://adventistreview.org/news/why-adventist-young-people-must-fight-for-their-identity-and-how-to-do-it