Hitből hitbe

Hadd ajánljam az olvasók figyelmébe a nemzetközi hírek beszámolóit az éves Generál Konferenciai ülésről. „Elmegyek”, „globális misszió”, „3 missziós ablak”, statisztikák, tervek, projektek, célkitűzések… Kétségtelen, hogy egyházunk különböző szintű vezetői elképesztő erőfeszítéseket tesznek azért, hogy mozgósítsák a világközösségünk mind a 22-23 millió tagját.

Jó látni, hogy a sok kihívás és veszteség ellenére még mindig a misszió betöltése mozgatja és tartja életben az egyházat. Miközben magam is óriási lehetőséget látok az online misszióban, a kérdés, hogy mit lehet így átadni, és mi az, ami még mindig ránk vár. A „kövek” (nyomtatott termékek, rádió, tv, mobilos applikációk, videók…) beszélnek ugyan, de beszélnek-e az emberek?

Nemrég volt egy érdekes beszélgetésünk, ahol valaki megkérdezte az asztaltársaság tagjait, hogy ki volt rá nagy hatással a hitélet terén? Előjöttek közös ismerősök, idős lelkészek, hittestévérek, családtagok. A közös bennük az volt, hogy emberek. Hitre jutott, és a hitüket tovább adó emberek, akiket a Megváltó valamikor elhívott, és ők tovább adták a meghívást.

Gondoljunk csak bele, hogy az apostoli korban mivel rendelkeztek az első keresztények azokból az eszközökből, ami nekünk most rendelkezésünkre áll. Biblia alig volt, sőt az újszövetség is még éppen íródott. Nem volt áram, autó, telefon, internet, műhold stb. Az evangélium szájról szájra, hitből hitbe terjedt. És a Szentlélek ereje által nem lehetett megállítani. Ma, amikor minden eszköz elérhető szinte bárhol, bármikor – számíthat-e Isten ránk, hogy a legnagyszerűbb eszközét, a megtért, Szentlélekkel betöltekezett tanítványát használja mások megmentésére?

„Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten hatalma az minden hívőnek üdvösségére, először a zsidóknak, majd pedig a görögöknek. Mert abban Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki hitből hitbe, amint meg van írva: „Az igaz ember pedig hitből fog élni.”” (Róma 1:16-17)

Kis István
DET Sajtó Osztály vezető, körzeti lelkész