Gyógyító vagy mérgező hit?

„Illés ember volt, hozzánk hasonló természetű; és imádsággal kérte, hogy ne legyen eső, és nem volt eső a földön három esztendeig és hat hónapig.” (Jak 5,17)

Bátorító vagy elkeserítő megállapítás?
Illés hozzánk hasonló természetű ember volt, mi mégis hősnek tartjuk, mert hittel imádkozott, kiállt az értékek mellett, szembeszállt Baál papjaival és bátran kihívta Istent a Kármel hegyi csatára; mégis, ő is, mint mi is sokszor, feladta.
„Most már elég, Uram! Vedd magadhoz lelkemet! Én sem vagyok különb atyáimnál.” (1Kir 19,4)
Szeretjük a gyógyító történeteket, de időnként fel kell tennünk kényelmetlen kérdéseket is. Mi vitte Illést a kiégésbe? A válasz egyszerű: a hite. A hit lehet gyógyító és lehet mérgező. Mint minden gyógyszer, a hit egy eszköz a gyógyító kezében, de túladagolva, rossz kombinációban árt, mérgez.

A mérgező hit szlogenjei:

1. A hit egyedül is megtart. A szlogen eredménye: magány – „és csak én egyedül maradtam.” (1Kir 19,10).
   A szociális izolációt, a minőségi barátok hiányát, a közösségi életet nem pótolja a hit. Illésnek a saját erős hite elég volt, de csak egy darabig. Nem vette észre, hogy Abdiás, Akháb király főgondnoka titokban „száz prófétát vett oltalmába, és rejtette el ötvenenként egy-egy barlangba, és ott táplálta őket kenyérrel és vízzel” (1Kir 18,4). Sőt azt sem látta, hogy van 7000 ember még: „meghagyok Izráelben hétezer embert: minden térdet, mely meg nem hajolt a Baálnak” (1 Kir 19,18). Az a hit, ami elvon a közösségtől, bármilyen jól hangzó ok is lenne rá, mérgező hitté válik. Az a hit, ami magányos hőssé tesz, mérgező hit lesz.
2. A hit mindenen átvisz. Így volt ez az aszály 3,5 évében, mert neki volt mit ennie; Jézabel cselszövései alatt, mert mindig megúszta; Kármel életveszélyes ütközetében, mert győztesen jött ki. Imádkozott és véget ért az aszály. Az eredmény és teljesítmény centrikus értelmezése a hitnek mérgezővé válik. A kármeli jelenet után, bár több mint 800 Baál papot kivégzett, nincs eredmény. Hirtelen feleszmélt, hogy mindezek után: Akháb a trónon maradt, Jézabel halálra keresi, a nép a nagy csodától nem tért meg hirtelen, nem változott semmi. „Nagy búsulásom van az Úrért, a Seregeknek Istenéért”. A hited nem fogja megváltoztatni a világot. Toxikus tévhit: „ha Istenben hiszünk, minden problémánk megoldódik”.
3. A hit megmozgatja Isten kezét. Irányítja Istent. Istent nem irányítja a mi hitünk. Isten szuverén. Győztes ima tapasztalatok sem vásárolják meg Isten irányításának jogát.
4. A hit mentális egészséget biztosít. A felelősség súlya, az érzelmi bevonódása, az állandó életveszélyes fenyegetettség felőrölte Illést és kimerült, súlyos depressziós állapotba került. (19,3)
5. A hitem, a tapasztalataim bizonyítják, hogy igazam van, feljogosítanak ítéletet hirdetni mások felett. Kármel után méltán várhatta Illés, hogy Isten ítélete lesúlyt a bálványimádó népre, ahogyan ő tette Baál papjaival. 40 napos túra után belépett „A barlangba” (ahol korábban Mózes kérte Istent, hogy mutassa meg magát). Isten azt mondta neki, hogy eltörli a népet, de Mózes így válaszolt: inkább engem. Illés ugyanitt pont fordítva érezte volna igazságosnak: inkább a népet.

A gyógyító hit:

1. Nem teljesítmény, hanem kapcsolat-alapú, amely egészséges istenképre épül: „Sokan mondják majd nekem azon a napon: »Uram, Uram! Hát nem a te nevedben prófétáltunk? Nem a te nevedben űztük ki a gonosz szellemeket? Nem a te nevedben tettünk sok csodát?« Akkor világosan megmondom nekik: »Semmi közötök hozzám, sohasem ismertelek titeket! Menjetek előlem, ti törvényszegők!«” (Mt 7,22-23). „Ha hisszük, hogy »Úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen«, akkor ez átformálja a szívünket és újra alkotja Isten képét bennünk.” E. G. White, 1SM 346 (1958)
2. Teljes élethez vezet: „én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek.” (Jn 10,10). (Más fordításban: „én azért jöttem, hogy életet adjak, mégpedig teljes és túláradóan bőséges életet.”)
3. Őszinte. „A gyógyító hit lehetővé teszi, hogy az igazat mondjuk magunkról, és érezhessük, hogy be- és elfogadnak. Az egészséges hit és élő kapcsolat Istennel, senkit sem hajt a tökéletesség igájába, és nem követeli azt a szeretetért cserébe. Az egészséges hit és az egészséges hitközösségek erőt adnak az embernek a munkához, mert a szeretet független az eredményeinktől.” (Kari Halstensen, 2016)

Dr. Ősz-Farkas Ernő
ESZO vezető, a Zuglói körzet lelkésze