„… az ő parancsolatai pedig nem nehezek” – 1Jn 5,3

Míg a farizeusok Jézus szavai szerint „elhordozhatatlan terhekkel terhelték meg az embereket” (Lk 11,46), addig János apostol azt írja, hogy Isten „parancsolatai nem nehezek”.

De vajon őszintén mondta-e, hihetünk-e neki?

Minden bizonnyal igen, hiszen ihletés alatt írt, de nem csak ezért. Tudjuk, hogy ő maga is nagy utat járt be az élete során: az égből tüzet kérni és egy települést elpusztítani kész fiatal tanítvány idős korára a „szeretet apostola” lett – amit a levelei bizonyítanak a legékesebben. A „szeretett tanítvány” (Jn 21,20) végül megtanult szeretni! Ők sem születtek tehát tökéletesnek, ahogyan Illés is „ember volt, hozzánk hasonló természetű” (Jak 5,17), de haladtak a hitben és győztek!

Ma is gyakran találkozhatunk azzal a nézettel, ami régen is Jelen volt Isten népe körében: „micsoda az Úrnak terhe”? Isten azonban nem szeretné, ha így élnénk meg a rendelkezései iránti engedelmességet. „Amely próféta vagy pap, vagy község azt mondja: Ez az Úrnak terhe, meglátogatom azt az embert és annak házát… És az Úrnak terhét ne emlegessétek többé, mert mindenkinek terhes lesz az ő szava, ha elforgatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, a mi Istenünknek, beszédét.”

De miért élték meg ekként, és miért élik meg sokan ma is így – és jutnak ebből arra a következtetésre, személyes tapasztalat nyomán, hogy nehéz, sőt lehetetlen Krisztus követése a gyakorlatban? Azért, mert „A Krisztusról való vallástétel” és a parancsolatainak való engedelmesség „iránta való mélyebb szeretet hiányában üres beszéd csupán, értelmetlen külsőség és szolgai járom.” (JVU, „Odaadás” c. fejezet, Advent Kiadó, 2013).

Sokak tapasztalata ez, és az okát is ott találjuk ebben a mondatban. És János is pontosan ezt a belső változást élte át: a farizeusi törvény-értelmezés és -tanulás tapasztalatától eljutott az örömmel engedelmeskedés tapasztalatáig, a Jézussal töltött éveknek köszönhetően! Ez lehet minden őszintén megtért ember tapasztalata is!

Fontos tehát, hogy

• igazi megtérés, Krisztushoz találás, Hozzá való ragaszkodás nélkül véleményt mondani a törvényről, a parancsolatokról és engedelmességről csakis téves és félrevezető lehet,
• ne mások – adott esetben kudarcos – tapasztalatának higgyünk, hanem tegyünk szert saját, közvetlen tapasztalatokra e téren is,
• se magunk, se mások számára ne állítsunk fel „elhordozhatatlan” farizeusi kategóriákat, ugyanakkor elhitetni se engedjük magunkat, hogy amire Isten hív, az lehetetlen – csak mert a farizeusoknak nem sikerült.

Adja meg mindnyájunknak Isten az Ő kegyelméből azt a tapasztalatot, hogy „… az ő parancsolatai pedig nem nehezek”! – 1Jn 5,3

Stramszki István
lelkész