Testvéri közösség a szombaton túl is

Az újszövetségi gyülekezet középpontjában az egyszerű étkezőasztal állt. Az első keresztények házanként együtt törték meg a kenyeret, együtt emlékeztek Urukra, és e hétköznapi, mégis szent asztal körül tapasztalták meg azt az emberközeli vallásosságot, beszélgetési lehetőséget, amit még Jézustól tanultak, aki hasonló módon nyerte meg az emberek szívét Isten országának. Május 1-jén a Budapest józsefvárosi (Práter utcai „B” Gyülekezet) és a gyömrői gyülekezet ennek a régi-új mintának a jegyében töltött egy körzeti közösségi napot Pécelen.

Több mint százan gyűltünk össze, hogy bográcsok körül, közös étkezés és tartalmas beszélgetések mellett épüljön a kapcsolat a két gyülekezet tagjai között. A finom ételek mellé imaséta, foci, kosárlabda, röplabda, akadályverseny, íjászat és még sok más szabadtéri program várta a résztvevőket. Mindenki – gyermek és felnőtt egyaránt – talált magának testhezálló elfoglaltságot.

Hálásak vagyunk a jó időért, a kapcsolódás lehetőségéért és a közösségi élményért. Az ilyen alkalmak emlékeztetnek arra, hogy a gyülekezet nem épület és nem program, hanem maguk az emberek — akik egymással és Urukkal együtt töltik el az időt szeretetben, közösségben.

Köszönet illet mindenkit, aki a háttérben, sokszor láthatatlanul tette hozzá a maga részét. Külön köszönet az Adventista Teológiai Főiskolának és a Magyar Uniónak, valamint a Péceli Gyülekezetnek a helyszín biztosításáért; Farkas Györgynek és édesanyjának, Farkas Annának a sok segítségért; a Fesztiválmissziónak és Ömböli Krisztiánnak a rengeteg székért és asztalért, amelyek nélkül ennyien nem tudtunk volna kényelmesen leülni egymás mellé.

Henter Zsombor