Igaz és hamis próféták
KÉRDÉS: Hogyan különböztessük meg az igaz és a hamis prófétákat?
Jó időről időre elővenni egy-egy ilyen bibliai témát, hogy rájöjjünk, valójában milyen keveset tudunk róla mondani. Az Ószövetség minduntalan kiemeli a hamis és az Úr prófétái közötti állandó konfliktust. A múltban sem volt könnyű feladat megkülönböztetni a kettőt, mindazonáltal meg kellett tenni. Az izraeliták így fogalmazták meg a kérdést: „Miről ismerjük meg, hogy nem az Úr mondott egy igét?” (5Móz 18:21 – új prot. ford.). János pedig ezt írja a gyülekezetnek: „Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy azok Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba” (1Jn 4:1 – új prot. ford.). A téma fontossága miatt, az Úr útmutatást adott az Ő népének, hogy eligazodhassanak a kérdésben.
1. Beteljesedett próféciák: Mózes ezt mondta az izraelitáknak: „Ha egy próféta az Úr ne-vében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be: azt az igét nem az Úr mondotta…” (5Móz 18:22 – új prot. ford.; lásd még Jer 28:8–9). Első ránézésre ez jó szűrőnek tűnhet, de elég nehéz alkalmazni. Hogy megállapítsuk valakiről, hogy igaz próféta-e, meg kell várnunk a próféciájának beteljesedését. Hallgatóságuk dolgának megkönnyítése érdekében a próféták a hosszú távú próféciák mellett néha egy-két rövid távú próféciát is adtak, amelyek beteljesedése nem váratott sokáig magára (Jer 28:16–17). Ám a hamis próféta jóslatai is beteljesedhettek (5Móz 13:1–2). Ez arra enged következtetni, hogy e szűrő önmagában nem elég annak megállapításához, hogy egy próféta az Úrtól van-e vagy sem.
2. Helyénvaló tanítás: Ez a vizsgálat előfeltételezi, hogy a nép már rendelkezik az Úrtól való üzenettel, és hogy annak alapján meg tudják ítélni az új kinyilatkoztatást. Ha például egy próféta azt mondja, hogy más isteneket imádjunk, holott az Isten törvénye megtiltja a bálványimádást, akkor nyilvánvaló, hogy hamis prófétáról van szó (5Móz 13:2). Az új próféta üzenetének összhangban kell lennie Isten korábbi kijelentéseivel (Ésa 31:8). Az új kinyilatkoztatást halló népnek mély, személyes ismerettel kellett rendelkeznie Isten Igéjéről. Ez a beható ismeret tette őket alkalmassá az új üzenet igazságának mérlegelésére. Az Újszövetségben Isten Jézus általi kinyilatkozása és az írott Ige vált a próféta igazságának együttes próbakövévé (1Jn 4:2–3; Jn 17:17). És bár ez esetben nem egy könnyű próbáról van szó, még itt is megeshet a hamisítás. Pál apostol ír olyan csaló munkásokról, „…akik Krisztus apostolainak adják ki magukat. Nem is csoda, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát” (2Kor 11:13–14). De azokat nem téveszthetik meg, akik az igazságot úgy ismerik, mint ahogyan az Jézusban van.
3. Az erkölcsi próba: A hamis próféták nem ütik meg Isten parancsolatainak mércéjét és nem foglalnak állást egyértelműen a bűn ellen. Ezékiel próféta a következő váddal illeti a hamis prófétákat: „…a bűnöst pedig bátorítjátok, úgyhogy nem tér meg a rossz útról, és nem marad életben” (Ez 13:22 – új prot. ford.). A hamis próféták továbbá fennhéjázók (2Pt 2:18), csalárdak (ApCsel 13:6–10), és gyakran csak fizetség ellenében prédikálnak (2Pt 2:3; 13). Életük nem egyezik meg Isten kinyilatkoztatott Szavával. Az ember kelthet szent benyomást, sőt meglehet, hogy mindenkor a megfelelő igéket is mondja, de Jézus szavaival élve, az ilyenek csak bárány bőrbe bújt ragadozó farkasok (Mt 7:15).
4. Gyümölcseikről ismeritek meg őket: ezt a próbát maga Jézus hozta létre. Ezt mondta: „Gyümölcseikről ismeritek meg őket… minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem” (Mt 7:16–17 – új prot. ford.). Ez a próba nagyon hasonlít a harmadikra, de tovább lép annyiban, hogy rákérdezz: mi a magát prófétának való ember szolgálatának eredménye? Vajon építi-e a szolgálata a gyülekezetet? Ez a próba is időt igényel, de a hazugság és a csalás előbb-utóbb leleplezi önmagát.
Nyitottaknak kell lennünk annak lehetőségére, hogy az Úr még mindig szól hozzánk az ő prófétái által. De ahhoz, hogy beazonosíthassuk őket hamis vagy igaz prófétáként, ismernünk és értenünk kell a Szentírást. Isten ihletett Igéjét kell alkalmaznunk, ha próbára akarjuk tenni a magát prófétának valló személy tanait és életvitelét. Végezetül, elhamarkodottan ne fogadjuk el senki kijelentését. Időt kell hagynunk arra, hogy az új próféta tettei megmutassák az illető valódi arcát. A lelkek megvizsgálásához idő, ima és Isten már kinyilatkozatott Igéjének ismerete szükséges.
Angel Manuel Rodriguez