Mi lenne ha…?

Gondolatok az egyház egységéről – három szinten

Az egység nagyon fontos az Adventista Egyház, mint világszéles szervezet számára, ezért szeretném megosztani veletek ezt az üzenetet: az egység három szintjéről.

Az ELSŐ szint
Otthon, ha valaki be akar csapni valakit, akivel egyébként nincs kapcsolatban, azt mondják: „A vér nem válik vízzé”. Tény, hogy vérünk 90%-a víz, agyunk és izmaink 75%-a, testzsírunk 25%-a, csontjaink 22%-a szintén víz.

A Biblia sok helyen egyértelműen kijelenti, hogy mindannyian vértestvérek vagyunk. ApCsel 17:26-ban azt olvassuk, hogy Isten „az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, hogy lakozzanak a földnek egész színén, meghatározván eleve rendelt idejöket és lakásuknak határait”.

Ezért hát, bár bizonyos helyen és bizonyos körülmények és emberek közé születtünk, mégis „egy vérből” vagyunk. Ez a vér pedig: Ádám vére. Vérünk közös, mert egy a színe! Nem számít, magas vagy-e vagy alacsony, fekete, rézbőrű vagy fehér, befolyásos vagy egyszerű emberek vagyunk, mindnyájunknak vörös a vérünk! Születésünktől fogva egyek vagyunk! Közös a vérünk, Ádám vére!

A MÁSODIK szint
A bűn miatt (aminek zsoldja a halál) még egy közös jellemzőnk van: ez pedig a halál. Róm 5:12, 14 szerint szintén Ádám miatt örökségünk a halál.

Van azonban egy másik Ádám, az „utolsó Ádám” (1Kor 15:45), Jézus Krisztus, a mi Urunk. Az apostol szavaival: „Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Mert a kik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöztétek fel. Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi sem nő: mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban” (Gal 3:26–28).
Az egység második szintjét az újjászületés által érjük el, Jézus Krisztus, kereszten kiontott vére által.

A HARMADIK szint
Az egység harmadik, legmagasabb szintje 2Kor 5:18–20 verseiben található: „Mindez pedig Istentől van, a ki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és a ki nékünk adta a békéltetés szolgálatát; Minthogy az Isten volt az, a ki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek ígéjét. Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel.”

Ez az ige egyértelműen rámutat arra, hogy a megváltás célja a múltban és a jelenben is az, hogy visszaadja nekünk azt az óriási kiváltságot, hogy eggyé lehetünk Istennel. Ez a legmagasabb szintű egység, amire törekednünk kell. A görög katallag szó engesztelést, megbékélést jelent. Először egymással kell a békesség egységére jutnunk, majd a legmagasabb szintű egységre, a békesség egységére Istennel.

Talán Jézus Krisztus is erre gondolt, amikor a „tökéletes egységről” beszélt egyik utolsó imájában, amelyet Jn 17:22–23 versei jegyeznek fel: „És én azt a dicsőséget, a melyet nékem adtál, ő nékik adtam, hogy egyek legyenek, a miképen mi egy vagyunk: Én ő bennök, és te én bennem: hogy tökéletesen egygyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, a miként engem szerettél.”

A lényeg: a szeretet
Az egyház, a gyülekezet egysége szeretetkapcsolaton alapul. Az Úr kinyilatkoztatja itt, hogy az egység lehetséges, és szeretet által lesz teljessé – a függőleges irányú szeretet (vagyis Isten iránti szeretetünk) és a vízszintes irányú szeretet (egymás iránti szeretetünk) által.
Az agapé szeretetről beszélünk most, arról a szeretetről, ami arra késztet, hogy másokat többre tartsunk önmagunknál; arról a szeretetről, amely feltétel nélküli. Ezt a szeretetet Jézus Krisztusban találjuk meg. Jézus arról beszél, szeressük felebarátainkat, még ha azok történetesen az ellenségeink is. Ez bizony nem egyszerű dolog. Jézus azonban nem elméletről, vagy filozófiáról beszél, mert Róm 5:8-ban ezt olvassuk: „mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt”. Krisztus tehát nem olyan egységről beszélt, amit nem tapasztalt volna meg.

Tehát, mindnyájan egységben vagyunk születés által, Ádám vére által, amely közös bennünk.
Másodszor, egyesít bennünket az újjászületés is, az a lelki tapasztalat, amit Jézus Krisztus kiontott vére által tapasztalhatunk meg. Mindenekfelett azonban, az Istennel való folyamatos kapcsolatunk egyesít bennünket. Mindez a szeretet által válik lehetségessé. Ahogy Pál fogalmaz 2Kor 5:20-ban: Krisztus követeinek kell lennünk, akik megbékélést hirdetnek azáltal, hogy egymással egységben vannak; olyan tökéletes egységben, amiről Krisztus beszél.

Képzeljük el, mi történne, ha az a mintegy 1,9 milliárdnyi keresztény, aki a világon él, mind az egység hűséges követe lenne! Hirtelen lecsökkenne a családon belüli erőszak, a gyermekek ellen elkövetett erőszak, a házastársi hűtlenség és a válások aránya! Nagyrészt megszűnnének a bűntények, nem lenne etnikai ellentét, etnikai tisztogatás vagy népirtás, nem lenne faji vagy nemek szerinti megkülönböztetés. Ha valóban törekednénk arra a tökéletes egységre, amiről Krisztus beszélt, akkor nem lennének terrorcselekmények, polgárháborúk vagy nemzetközi villongások.

Hogy mennyire szükséges komolyan vennünk a megbékélés szolgálatát, illetve az egységet, 1Jn 4:20–21 verse hangsúlyozza ki számunkra: „Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert a ki nem szereti a maga atyjafiát, a kit lát, hogyan szeretheti az Istent, a kit nem lát? Az a parancsolatunk is van ő tőle, hogy a ki szereti az Istent, szeresse a maga atyjafiát is.”

Ez egyértelmű. Nem szerethetjük Istent, akit nem látunk, miközben nem szeretjük felebarátunkat, akit látunk. Ez az Úr üzenete.
Mindannyiunkat Ádám vére, Jézus Krisztus kiontott vére, valamint az Istennel való hűséges, folyamatos kapcsolatunk fűz egységbe. Ez a legnagyobb kiváltság.

Mindezeken túl, mi a végső, várva várt reménységünk? A Biblia utolsó könyvében, a Jelenések 3:21–22-ben találhatjuk a választ: „A ki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe üljön velem, amint én is győztem, és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében. Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.”

Hallják ma meg füleink, mit mond a Lélek a világegyháznak: Legyen egység! Egység születés által, egység újjászületés által, és egység Istennel való, folyamatos kapcsolatunk által! Ez a mára szóló üzenet.

Luka T. Daniel